Meghalt a képregény Michelangelója

Életének 74. évében elhunyt a Gir és a Moebius művészneveken ismert francia képregényszerző. Jean Henri Gaston Giraud-t hosszú betegség után, szombaton érte a halál Párizsban. Májusban lett volna 74 éves – tudatta a családja.

Jean-Christophe Ogier francia képregényszakértő a France Info hírrádióban „a kortárs képregény legnagyobb szerzőjének, a képregény Michelangelójának” nevezte Moebiust, akit „csodáltak az amerikaiak, tiszteltek a japánok, és aki saját hazájában is prófétának bizonyult. Elképesztő képzelőerővel rendelkező grafikai zseni volt”. Az 1938. május 8-án a Párizs közeli Nogent-sur-Marne-ban született grafikus 18 éves korában a divat és a reklámok világában kezdte publikálni első rajzait. A párizsi iparművészeti főiskola elvégzése után harcolt az algériai háborúban, ahonnan hazatérve a Spirou magazinban közölte első vadnyugati sorozatát, majd a Pilote magazinban 1963-ban elindította Jean-Michel Charlier íróval közösen a Blueberry hadnagy vadnyugati történeteit bemutató képregénysorozatát. Ez a sorozat hozta meg számára az ismertséget. Moebius nevét a legtöbben az Arzach és a L’Incal sorozathoz, az Alejandro Jodorowskyval közösen létrehozott tudományos-fantasztikus könyvekhez és képregényekhez kötik, amelyeket a hatvanas évek végétől illusztrált. Ezekhez kölcsönözte magának a Moebius művésznevet egy német matematikustól.

Karrierje során Moebius valamennyi jelentős francia képregénysorozatban dolgozott, s szinte egyedüli európaiként a franciától teljesen eltérő képregény-kultúrájú Japánt is meghódította, miután a mangák jelentős hatással voltak rá, valamint Stan Lee amerikai képregényrajzolóval is jelentek meg közös munkái. Moebius nevéhez fűződik A nyolcadik utas: a Halál, Tron, A mélység titka, Az ötödik elem című hollywoodi szuperprodukciók látványvilága is.

Magyarországon elsősorban az 1982-ben készült Az idő urai című francia–magyar sci-fi rajzfilm-koprodukció nyomán lett ismert, amelynek ő rajzolta a látványterveit, s amelyeknek lényeit a Pannónia Filmstúdióban keltették életre.

A párizsi Cartier kortárs művészeti alapítvány 2010-ben hatalmas életmű-kiállítással tisztelgett munkássága előtt.