A dalok egy része az 1800-as évekből származik (ilyen például a Tom Dula és az Oh Susannah), mások már a 20. század termékei (This Land Is Your Land, Get A Job). Szerepel az albumon a brit himnusz, a God Save The Queen, amely korábban Amerikában is egyfajta himnuszként szolgált, amíg 1931-ben a The Star Spangled Banner hivatalosan fel nem váltotta – írta a kiadó Reprise Records a június 5-én megjelenő albumról.
Az Americanán szereplő szerzemények szerves részei az Egyesült Államok történelmi és kulturális örökségének. A dalok egy részét korábban protest songként, vagyis valamilyen tiltakozást megfogalmazó énekként tartottak számon, mások úgynevezett murder balladok, „gyilkosságos számok” voltak.
„Bár ezek a dalok talán egy olyan Amerikát mutatnak, amely már nem létezik, az érzelmek és a különböző történetek arra is rezonálnak, ami ma zajlik az országban. Bennük van két évszázadnyi gazdasági és kulturális átalakulás, a választási évek felfordulása. Ma is legalább olyan megrendítőek és erőteljesek, mint amikor megszülettek” – fogalmazott a kiadó.
A szókimondó, politizáló dalszövegeiről híres gitáros-énekes, Neil Young már a hatvanas évek közepén ismertté vált Buffalo Springfield nevű zenekarával, majd csatlakozott egy később legendássá vált formációhoz: a Crosby, Stills, Nash & Young időnként ma is összeáll. Első szólólemezét 1968-ban adta ki, 1969-től számos munkáját a Neil Young & Crazy Horse formációval publikálta.
A Crazy Horse induló felállásából Billy Talbot basszusgitáros és Ralph Molina dobos az Americana felvételein is részt vett, akárcsak Frank „Poncho” Sampedro gitáros, aki 1975 óta tagja a csapatnak. A most 66 éves Neil Young a Crazy Horse-szal legutóbb 2003-ban adott ki lemezt – ez volt a Greendale –, az azóta eltelt időben szólóban dolgozott. Az Americana című lemez producere Neil és John Hanlon, valamint Mark Humphreys volt.
