A négy hajóorrt ábrázoló, csillag formájú hatszintes épület a régi belfasti hajógyár területén áll. A hajóorrok mérete azonos az 1912. április 15-én, az angliai Southamptonból New Yorkba tartva első útján elsüllyedt óceánjáróéval.
Az épület belsejében a munkások most végzik az utolsó simításokat a kilenc interaktív kiállítóteremben.
„Világszerte számos, a Titanicra kihegyezett szórakoztató intézmény van, amelyeknek semmi közük az óceánjáróhoz. Ez lesz a legnagyobb és az egyetlen, amelynek van hiteles mesélni valója” – mondta Tim Husbands, a múzeum igazgatója.
A látogatók az eredeti kabinok tárgyait bemutató tárlók előtt ábrándozhatnak az első osztályú kabinok pompájáról és felmérhetik, mennyire szűkösek voltak a kabinok a harmadik osztályon. A múzeumban nincsenek eredeti tárgyak, az étkészletektől a bútorokig mindent az eredeti mintájára gyártottak le újra.
A 2224 utas közül 1514 halálával végződő hajótörésnek szentelt bemutatóteremben drasztikusan lecsökken a hőmérséklet, eluralkodik a borzalom.
A fogadásoknak szánt két felső emeleten megtalálható a hajó híres díszlépcsőjének másolata, amelyet James Cameron 1997-ben forgatott filmje tett híressé.
A múzeum létrehozása kilenc évig tartott, ebből három az építéssel telt el, és 97 millió fontba (34 milliárd forintba) került, magán- és közpénzekből finanszírozták.
Az első évben 425 ezer látogatót várnak és Belfast külföldi turistákra is számít. „Ez a mi Eiffel-tornyunk, Guggenheim Múzeumunk” – mondta Claire Bradshaw marketingigazgató, aki abban bízik, hogy a múzeum teljesen megváltoztatja majd a városukról kialakított képet.
