A fiatal rendező nagy Mrożek-rajongó, szereti az író világát. „Van egy olyasfajta abszurd a műveiben, ami manapság már mást jelent, mint a rendszerváltás előtti korban. Nem beszélhetünk ugyanúgy és ugyanarról, mint annak idején” – mondta az MTI-nek. Bábrendezőként nagyon szeretett volna Mrożek darabjával nem bábosként foglalkozni, de a darabban a minimális bábos gesztust a három szereplő maszkos játéka adja, magyarázta.
A három szereplő: S, B és N igazából egy ember, akik a szuperént, az ösztönént és a felettes ént testesíti meg. A darab belső vizsgálatról, belső harcokról szól. „Sok ember harcol magával akár minden egyes pillanatban, megfelelésből vagy azért, mert az ösztöne mást diktál. Valamelyik énünket mindig legyőzzük, valamelyik felülemelkedik, valamelyik pedig veszít” – hangoztatta.
Az elképzelése az volt, hogy a színpad hátterében álló DJ köré épüljön a történet, mintha az események az ő képzeletében játszódnának le. A történetben a három én saját magával viaskodik, jó-e amerre megy, jó-e az az élet, amelyet él. Szollár Tibor a szuperént, Kovács Lehel a felettes ént, Molnár Gusztáv az ösztönént testesíti meg. „De nem akartam ezt a koncepciót különösebben szájba rágni” – tette hozzá a rendező.
Halasi Dániel arról is beszélt, hogy a lemezlovas – aki tulajdonképpen folyamatos jelenlétével a darab egyik szereplője – egy olyan helyre érkezik meg, ahol senki sincs. Saját szórakoztatására kezd el zenét keverni, sok esetben az ő zenéi indukálják a változásokat a színpadon. A videókon pedig rengeteg vágy fogalmazódik meg egy valóságban megterített menyegzői asztalról, egy nagybőgőről vagy a nőkről.
A Mulatság rendezőjének tanárai: Csizmadia Tibor és Meczner János. A szerdai bemutatót követően a darabot május 3-án és 12-én is láthatja a közönség az Ódry Padláson.
origo.hu
Orbán Viktor: Oroszfüggőség-ügyben a szakértelem Önöknél van – videó
