A festőt Írország elnöke, Michael D. Higgins mint az „ország legértékesebb kulturális vagyonát” méltatta.
De Brocquy 1916-ban született Dublinban. Hét évtizedes karrierje során beutazta Európát, a festészeten kívül elismert grafikus, illusztrátor, szőnyegművész és szobrász is volt. Legismertebb munkái hat számjegyű árakon keltek el az elmúlt húsz évben, ezzel kiérdemelte Írország legnagyobb élő festőjének címét.
A harmincas évek végén kezdett festészetet tanulni Londonban és Velencében, majd letelepedett a francia Riviérán, de 1940-ben a nácik elől visszamenekült hazájába. Első jelentősebb munkái a kubizmus hatása alatt keletkeztek, ebben a stílusban festett portrékat Írország gyakran démonizált cigányairól. A konzervatív ír ízlés nehezen fogadta be munkáit.
Első mesterművét, az 1951-ben készült A Family című képet durván elutasította a kritika, ám a Velencei Biennálén díjat kapott érte.
Mint az írországi szellemi elit tagja fogott bele nagyszabású portrésorozatába, hogy megörökítse a nagy klasszikusokat és kortársait. Arcképeket festett többek között Samuel Beckettről, Picassóról, Francis Baconről, W. B. Yeatsről, Seamus Heaneyről és Bonóról.
