Egy átlagos kínai négy könyvet, száz napilapot és hét magazint vett tavaly a kezébe olvasás céljából. A lakosság 1,2 százaléka tartja magát olvasottnak, míg 51 százalékuk véli úgy, hogy nem olvas eleget. A felmérés szerint mind az újságok, mind pedig a magazinok olvasottsága – az előző évekhez hasonlóan – csökkenőben van, töretlenül emelkedik viszont az elektronikus eszközöké.
A 2007-es 24,5 százalékkal szemben 2011-ben már 38,6 százalékra nőtt a számítógépen, mobiltelefonon vagy táblagépen olvasók aránya: ők átlagosan 48 percet töltenek naponta készülékük előtt. A mobilon való olvasást 28 százalék részesíti előnyben, napi 14 percet töltve a telefonon böngészéssel, és évi 21 jüant (760 forintnak megfelelő összeget) fordítva erre a szolgáltatásra.
A digitális eszközökön olvasók 42 százaléka fogalmazott úgy, hogy inkább hajlandó fizetni egy-egy könyv, illetve kiadvány letöltéséért, mint papíralapú könyvet vásárolni: az előbbi ugyanis gyorsabb, olcsóbb, helytől és időtől független. Elfogadhatónak a letöltésenkénti 3,5 jüanos árat tartották.
Iparági statisztikák szerint tavaly az elektronikus könyvet olvasók száma 200 millióra nőtt Kínában, és a bővülő trend folytatódik a jövőben is, mivel egyre olcsóbbak az e-olvasók, miközben egyre több szolgáltató kínál megfizethető áron letölthető tartalmat. Ezzel szemben a hagyományos könyvek eladása évek óta stagnál, a könyvesboltok pedig a növekvő bérleti és fenntartási költségekkel kénytelenek küzdeni.
origo.hu
Csak a személyek változnak a baloldalon, a nemzetárulás állandó
