A dánok a városban vannak
Persze nem egészen úgy, mint a lidércek, és sajnos Andersen sem jöhet. Itt van viszont Janne Teller, aki nem esett messze a mesétől. Ifjúsági regényt írt, inkább megrázót és elgondolkodtatót, mint álomba ringató történetet: igazi gyerekekről és valódi kegyetlenségről. A Semmi tavaly jelent meg a Scolar Kiadónál. Janne Telleren kívül krimiszerzők is gyarapítják a dán mezőnyt, Lene Kaaberbøl és Agnete Friis közösen jegyzik a Cigányátok és a Gyerek a bőröndben című könyveket, amelyekkel a Libri Kiadó jóvoltából ismerkedhetünk meg. Hogy még színesebb legyen ez a csapat, a dánok között van Henrik Nordbrandt, a kevés meghívott lírikusok egyike, önálló magyar verseskötetével. És akkor még nem is beszéltünk a nagyszabású apa-lánya regény, A pátriárka szerzőjéről, Trisse Geijlről, aki a L’Harmattan Kiadónál frissen megjelent magyarra fordított könyvével együtt érkezik.
Jéghideg álomország
Az izlandi irodalom kezd erősen trendi lenni mostanában: az izlandiak díszvendégek (és körülrajongott sztárok) voltak tavaly a frankfurti könyvvásáron is, óriási sikert aratott a standjuk, és az idén az északi országok között Budapesten is felbukkan a jégország, két érdekes szerző képviseli. Andri Snaer Magnasonnak a Gondolat Kiadónál frissen megjelenő LoveStar című kötete utópisztikus, a fantasy elemeit sem nélkülöző történet szerelemről, halálról és a tudomány korlátairól. A szerzőnek Izlandról is jelent már meg nagy sikerű könyve, az Álomország, ennek azonban még nincs magyar fordítása. De azért akad egy, a havas sziget különleges világát felidéző kötet: a Björk dalszövegeinek írójaként is ismert Sjón kisregénye, A macskaróka a Magvető Kiadónál jelent meg még tél elején. A kis kötet felidézi az izlandi történelem egy sötét szeletét, és a sziget számunkra egzotikus mítoszai közül is felvillant néhányat.
Nézz balra, ott egy svéd!
… és még négy, mert öten biztosan vannak a svéd meghívottak, közöttük például egy olyan nagyregény szerzője, ami több okból is nagyon érdekes lehet. Agneta Pleijel könyvét szintén a L’Harmattan adta ki, akárcsak Trisse Geijl regényét. A Lord Sohamár szerzője svéd létére két legendás lengyel, Stanisław Witkiewicz író-festő és Bronisław Malinowski antropológus barátságáról írt, gyönyörű költői nyelvezetben, de nem nélkülözve a mozgalmas cselekményt sem: a hősök beutazzák a világot, miközben próbálják megfejteni önmagukat és a századukat, teljesen különböző módon, és a történelem végül mindkettejüket igazolja. Közben fel is bomlik az embert próbáló barátság, de valójában soha nem lehet tőle megszabadulni. Vajon miért? Krimiszerzőt is hoztak magukkal a svédek, Håkan Nessernek nem is egy kötete olvasható már magyarul, a fesztiválra rögtön két új is megjelent. A könnyedebb műfajok kedvelői pedig Katerina Mazetti sikerkönyvének, a tehenész és a könyvtárosnő rövid, viharos szerelmét nyomon követő, s egyben a svéd társadalom elé is görbe tükröt tartó A pasi a szomszéd sír mellől című kötetnek örülhetnek. Jön még Torny Lindgren is, akinek a Széphalom Könyvműhely adta ki több magyar nyelvű kötetét is. A szerző főleg szülőhelyéről, észak-svédországi falvakból hozza az alapanyagot regényeihez és elbeszéléseihez.
Az északnyugati végeken
A norvég vendégek vannak talán a legtöbben, hét szerző lesz itt az országból, persze magyarra fordított könyveikkel együtt. Akad köztük dráma Maria Quislingről, Vidkun Quisling norvég hazaáruló szerelméről, Cecilie Løveid tollából, minimalista próza Kjell Askildsentől, és itt lesz a világhírű, regénybe ágyazott filozófiatörténeti tankönyv, a Sofie világa szerzője, Jostein Gaarder is. Most jelenik meg Carl Frode Tiller Bekerítés című regénye, amely az amnéziába esett, és így tiszta lappal induló David emberi kapcsolatainak bonyolult szövevényét próbálja leképezni a különböző szereplők emlékei, benyomásai alapján. A legendás krimiíró, Jo Nesbø pedig már tegnap felbukkant Budapesten: a Párizsi Nagyáruházbeli Alexandra Könyvesházban osztogatta a dedikációkat, így – mert északi is, író is, és új könyve is jelent meg – ő lett a fesztivál nulladik napi programja.
