John Taylor, a British Museum kurátora elmondta, hogy felfedezése a II. Amenhotep fáraó nevének hieroglifáját tartalmazó kis papiruszdarabkán alapul, amelyet az északkelet-ausztráliai Brisbane szövetségi államban lévő Queensland Múzeum új múmiáinak kiállítására készülve fedezett fel a múzeum pincéjében. A papirusz 99 éve a kiállításra szánt régiségek ládájában volt, és véletlenül figyelt fel rá.
A papiruszdarabkák egy 1913-as magánadományból származnak, és általában nem kerültek kiállításra, de most a múmiakiállítás kísérőanyagaként kerültek elő, amelynek az összeállításában a neves brit egyiptológus segédkezett.
Az i.e. XV. századi egyiptomi uralkodó nagy építkező volt, az általa emeltetett épületek között volt a Luxor közelében álló, 3400 éves karnaki Ámon-Ré templom, az egyik leglátogatottabb mai idegenforgalmi nevezetesség.
A felfedezés által meglepett Taylor megkérdezte, vannak-e még más töredékek a múzeum levéltárában. – Rövid ellenőrzés után egyértelmű volt, hogy különböző részletek vannak a fáraó halottaskönyvéből – mondta a történész a The Australian on Sunday című lapnak. – Nem akármilyen egyiptomi papiruszról van szó, hanem Egyiptom virágkorának egyik legfontosabb királyának idejéből valóról – hangsúlyozta Taylor, aki szerint ilyen felfedezés csak egyszer lehetséges az ember életében.
Az egyiptológus elmondta, hogy Amenhotep könyvének más részletei a bostoni Szépművészeti Múzeumban, a londoni British Museumban és a New York-i Metropolitan művészeti múzeumban is megtalálhatók. Az Ausztráliában talált töredékeket le kell fotózni, hogy megállapítsák, a könyv melyik részéről származnak. A könyv hosszúsága Taylor szerint meghaladja a 20 métert, ami révén vélhetően a királysírokban valaha is talált legnagyobb és legjelentősebb kézirat. – Egyiptomban az 1890-es években rengeteget gyűjtöttek és ástak, és gyakran elfeledkeztek a tárgyak lelőhelyéről – jegyezte meg Taylor.

Elkezdődött az ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Szabadegyetem és Konferencia