Megvan a fáraó halottaskönyve

Ókori egyiptomi halottaskönyv töredékeire bukkantak véletlenül egy ausztráliai múzeumban, amikor egy kiállításra készülve megvizsgáltak egy papiruszdarabkát.

Grund
2012. 04. 23. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

John Taylor, a British Museum kurátora elmondta, hogy felfedezése a II. Amenhotep fáraó nevének hieroglifáját tartalmazó kis papiruszdarabkán alapul, amelyet az északkelet-ausztráliai Brisbane szövetségi államban lévő Queensland Múzeum új múmiáinak kiállítására készülve fedezett fel a múzeum pincéjében. A papirusz 99 éve a kiállításra szánt régiségek ládájában volt, és véletlenül figyelt fel rá.

A papiruszdarabkák egy 1913-as magánadományból származnak, és általában nem kerültek kiállításra, de most a múmiakiállítás kísérőanyagaként kerültek elő, amelynek az összeállításában a neves brit egyiptológus segédkezett.

Az i.e. XV. századi egyiptomi uralkodó nagy építkező volt, az általa emeltetett épületek között volt a Luxor közelében álló, 3400 éves karnaki Ámon-Ré templom, az egyik leglátogatottabb mai idegenforgalmi nevezetesség.

A felfedezés által meglepett Taylor megkérdezte, vannak-e még más töredékek a múzeum levéltárában. – Rövid ellenőrzés után egyértelmű volt, hogy különböző részletek vannak a fáraó halottaskönyvéből – mondta a történész a The Australian on Sunday című lapnak. – Nem akármilyen egyiptomi papiruszról van szó, hanem Egyiptom virágkorának egyik legfontosabb királyának idejéből valóról – hangsúlyozta Taylor, aki szerint ilyen felfedezés csak egyszer lehetséges az ember életében.

Az egyiptológus elmondta, hogy Amenhotep könyvének más részletei a bostoni Szépművészeti Múzeumban, a londoni British Museumban és a New York-i Metropolitan művészeti múzeumban is megtalálhatók. Az Ausztráliában talált töredékeket le kell fotózni, hogy megállapítsák, a könyv melyik részéről származnak. A könyv hosszúsága Taylor szerint meghaladja a 20 métert, ami révén vélhetően a királysírokban valaha is talált legnagyobb és legjelentősebb kézirat. – Egyiptomban az 1890-es években rengeteget gyűjtöttek és ástak, és gyakran elfeledkeztek a tárgyak lelőhelyéről – jegyezte meg Taylor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.