A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett Cserhalmi Sára két éve készíti első játékfilmjét, amely diplomamunkája is egyben. A film eddig állami támogatás nélkül forgott. A szükséges összeg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, két produceri iroda, a Pusztai Ferenc által vezetett KMH Film, az I’m Film (Márk Iván és Csernai Judith), valamint Rebekka Garrido koproducer, a berlini The Post Republic munkatársa, illetve cégek jóvoltából gyűlt össze.
Az alkotás egy százperces munkaváltozatát láthatták a 43. Magyar Filmszemle résztvevői, de ahogy azt az alkotók és a gyártó cégek is jelezték, ez még nem a végleges változat volt. A film további utómunkálatai azóta is zajlanak, a rendező még vágott a filmen, amelynek további fényelési és hangmunkálatai is hátravannak még. Ezért a gyártó KMH Film és I’m Film producerei a rendezővel és forgalmazóval egyetértésben úgy döntöttek, hogy későbbi időpontban mutatják be a Drága besúgott barátaimat.
A Drága besúgott barátaim története a rendszerváltozás után játszódik. Amikor a titkosszolgálati adatok nyilvánossá váltak, a középkorú Czettl Andor (Cserhalmi György) egy nap elmegy a levéltárba, hogy elolvassa a róla készült jelentéseket. Megdöbbenve tapasztalja, hogy nemcsak megfigyelési jegyzőkönyvek készültek róla, de egyenesen a legjobb barátja, Pásztor János (Derzsi János) súgta be őt.
Cserhalmi Sára filmje a besúgás aktusa helyett inkább a két főszereplő ellentmondásos kapcsolatát helyezi előtérbe, a magyar történelem közelmúltjának mindmáig homályos és tisztázatlan fejezeteinek tükrében. A fiatal rendező elsősorban arra keresi filmjében a választ, hogyan élhet ma egy volt besúgó, hogyan tud és számol el magában tettével, és hogyan hat valakire az, hogy besúgták. A Drága besúgott barátaim ezzel a napjainkban is igen kényes kérdéssel első alkalommal szembesíti moziban a nézőt. Cserhalmi György és Derzsi János főszereplők mellett Györgyi Anna, Keres Emil, Benedek Miklós, Mácsai Pál, Csuja Imre és Schneider Zoltán szerepel a filmben.
