Program a hétvégére: ünnepel az üvegművészet

A kelet-mecseki üvegművészet és az erdei hutafalvak hagyományait elevenítik fel baranyai községek az V. Üveges Hétvége a Zengővidéken elnevezésű rendezvényen, amelyre péntektől hétfőig várják a látogatókat.

A szervezők csütörtökön jelentették be, hogy Hosszúhetény, a közigazgatásilag hozzá tartozó Kisújbánya és Püspökszentlászló, a Lovászhetényhez csatolt Pusztakisfalu, valamint Óbánya civil szervezeteinek összefogásával létrejött eseménysorozat pénteken 18 órakor a hosszúhetényi kultúrházban, a németországi zwieseli üveges szakiskola diákjainak munkáiból nyíló kiállítással veszi kezdetét. Az érdeklődők ott több mint ötven üvegből készült használati tárgyat tekinthetnek meg.

A program szombaton Óbányán a helyi termékek piacának megnyitásával, Kisújbányán pedig szentmisével, majd Duliskovich Bazil festőművész üvegtáblákra festett képeinek bemutatójával folytatódik. Vasárnap délelőtt Óbányáról, Pécsváradról és Hosszúhetényből túra indul Jegenyés János pécsi üvegművész, a hosszúhetényi üvegmúzeum egyik alapítója tiszteletére. A résztvevők az Óbánya és Kisújbánya határán lévő Ferde-vízesésnél találkoznak, ahol felavatják az időjárás és a vandálok által korábban megrongált, de mára újjáépített fahidat.
Kisújbányán a látogatók délutánonként orgonakoncerteket hallgathatnak, térkép alapján, tizennyolc állomás érintésével felfedezhetik a község és a Duna-Dráva Nemzeti Park értékeit, szépségeit, megismerkedhetnek a helyi kézművesekkel, borászokkal, fogadósokkal, s mások mellett régi mesterségek művelőivel.

A fő attrakció a szombattól hétfőig naponta 11 és 17 óra között rendezett kisújbányai üvegfúvás és vásár lesz. Az üvegfúvást Pattantyús Gergely üvegművész és barátai mutatják be a közönségnek. Kisújbánya honlapja szerint a Kelet-Mecsekben Pécsvárad, Mecseknádasd és Hosszúhetény erdeiben, a pécsváradi apátság és a pécsi püspökség birtokain a XVII. század végétől a XIX. század elejéig folyt üveggyártás. Német és cseh területekről érkezett munkások négy üvegkészítő műhelyben, azaz hutában olvasztottak és fújtak üveget.

A kelet-mecseki üvegkészítés hagyománya az 1980-as években, elsősorban Jegenyés Jánosnak, Kárpáti Gábor régésznek és a pécsi üvegestalálkozóknak köszönhetően támadt fel újra. Az 1980-as évek közepén megkezdődött a pusztabányai hutahely feltárása, amelynek köszönhetően napvilágra került Üvegbánya hutaépületének nagy része a jó állapotban fennmaradt „cseh–bajor” kemencével, az üvegcsűrből és a közeli hulladékdombból pedig üvegtöredékek, üvegkészítéshez használt eszközök kerültek elő. A feltárt üvegolvasztó műhely mellett 1995-ben egy rekonstrukció is készült az eredeti kettős hutakemence mintájára.