A barokk stílusúvá átépített templom valamikori épületrészeinek befalazott ablakait és kapuját tárták fel a szakemberek, de rábukkantak tizenkét fali ülőfülkére, valamint egy öt négyzetméteres freskóra is. A régészek szerint a freskó 600 éve kerülhetett fel a szabolcsi község templomának falára, a kép Szent Pétert ábrázolhatja könyvvel a kezében. A régi zajtai templomrész fali ülőfülkéinek létére egyelőre nem találtak semmilyen egyháztörténeti magyarázatot. A fülkék kialakítása ugyanis egykor a szerzetesi templomokra volt jellemző, a zajtai pedig – a jelenlegi tudás alapján – a település imaházaként működött.
Hasonló ülőfülkés templom a történelmi Magyarország területén csak a szintén szabolcsi Gacsályban és a Somogy megyei Lengyeltótiban maradt fenn, valamint két erdélyi településen, Jenőn és Turonyban található. A műemlék zajtai római katolikus templom felújítás előtti teljes régészeti feltárása még tart. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település, Zajta egyházközségének esperese, Marosi István szerint a munkálatokhoz az eddigi 38 millió forint összegű európai uniós és alapítványi támogatás mellé még mintegy 20 millió forintra lenne szükség, amit nemzeti forrásból szeretnének előteremteni. Erre minisztériumi ígérettel bírnak, a feltárt középkori épületrészeket az eredeti állapotukban szeretnék helyreállítani. Az elképzelés megvalósítását nagyban segíti, hogy az egyházközség birtokában van az egykori templom rajza, amelyet 1789-ben egy német származású építész, Josef Bitthauser készített.
A zajtai templom létét – a közeli Rozsály község imaházával együtt –1264-ben említette először egy korabeli dokumentum. Ez eltűnt, ám egy másik, 1341-ből való írásos emlék fennmaradt. A templomot a települést birtokló Gutkeled nemzetség tagjai építtették, és 1671-ben Strassoldó Károly generális császári csapatai rombolták le a településsel együtt. A község 1764-es újratelepítése után, 1774-ben szerzett tudomást Esterházy Károly egri püspök a romokban álló templomról, és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A német építésznek a romokról készült rajza alapján indultak el a munkálatok, és az újjáépítés 1791–92-ben fejeződött be, akkor kapta barokkos arculatát az imaház. A régi, most megtalált csúcsíves, rózsa- és tölcséres ablakokat, a kaput, az ülőfülkéket és a fali freskót is az építők falazhatták be a munkálatok során.
