Gyengénlátó és látássérült emberek beszámolói, valamint az alkotók szövegei alapján az előadást Sárosdi Lilla, Scherer Péter és Gyulay Eszter készítette – olvasható a Kolibri Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Scherer Péter szerint ez a fajta színház tulajdonképpen a mesemondás újfajta, modernizált változata: sok humorból, interakcióból, improvizációból, játékból épül fel és áll össze a mesélő története.
„A Vakság nem egyszerűen egy vak lány története, hanem olyan kérdés, amely mentén nagyon sok mindenről lehet beszélgetni a foglalkozáson: toleranciáról, empátiáról, a másság elfogadásáról…” – idézte a közlemény a rendező szavait.
A Nézőművészeti Kft. első, A gyáva című előadásában egy drogos fiú históriájával ismerkedhetnek meg a kamasz nézők. A Vakság hasonlóképpen készült: az alkotók a szövegkönyvet látássérültek beszámolóiból, szövegeikből írták szakemberek segítségével, majd fésülték össze Sárosdi Lilla színésznő saját történeteivel. Tapasztalataik szerint a fiktív részek vegyítése valóságos elemekkel zavarba ejtő és váratlan, személyessé és hitelessé teszi az előadás hangvételét, ezáltal a középiskolások valóban megszólíthatók.
„Mindig érdekeltek azok a társadalmi csoportok, amelyek tagjai hátrányos helyzetükből adódóan nagyon nehezen tudnak érvényesülni” – fogalmazott Gyulay Eszter dramaturg, az előadás ötletadója, akit az foglalkoztat, hogyan tud segíteni nekik a színház az érdekérvényesítésben. Szerinte a kérdések felvetésével az előadás beszélgetést generál, kapcsolatot teremthet a nézők és a fogyatékkal élők között, csökkentve a sérültekkel szembeni társadalmi közönyt.
Az előadás egy, a látását fokozatosan elvesztő nő történetén keresztül beszél a vakságról, bemutatva a betegség különböző stációit kísérő lelki hullámvasutat. Gyulay Eszter úgy véli, nem csak a színházi eszközök használata miatt fontos, hogy a szerepet Sárosdi Lilla személyében profi, látó színész játssza. Azért is döntöttek így, mert a nézők számára átélhetőbb, hogy velük is megtörténhet mindez, ha az előadó „közülük való”, nem pedig olyan ember, aki „más”, mint ők.
A Kolibriben játszott osztályterem-színházi előadások műfaja Németországból ered. A mintegy tanórahosszúságú, egy–két szereplős darabok osztálytermi bemutatásra, a speciális körülményeket figyelembe véve készülnek. A történetek hatása a tanulók mindennapi környezetében felerősödik. A műfajhoz tartozik, hogy az előadások után lehetőség nyílik a téma megvitatására. A szakemberek vezetésével tartott foglalkozáson a kamaszok az előadás hatására sokszor olyan kényes kérdésekről, tabukról is képesek beszélni, amelyekről addig nem mertek. A véleménycsere elősegíti, hogy felülvizsgálják előítéleteiket az adott témában.
A Kolibri az első osztályterem-színházi előadást 2008-ban mutatta be Scherer Péter szereplésével. A Klamm háborúja című, számos díjat elnyert, ma is repertoáron lévő előadás sikerének nagy szerepe van az osztályterem-színház magyarországi meghonosodásában, Scherer Péter ma már rendezőként is több előadást jegyez a műfajban.
