„Van mit megmutatnunk a nagyvilágnak”

Magyarország 2013 nyarán a Smithsonian Folklife Festival vendége lehet, a kivételes publicitású esemény szervezésében fontos szerepet kaphat a New York-i Magyar Kulturális Központ - jelentette ki vasárnap az MTI-nek Fülemile Ágnes, az intézet igazgatója.

A kéthetes szabadtéri népművészeti éves fesztivált a Smithsonian Folklife Center rendezi Washington szívében, a National Mallon, az amerikai függetlenség napja környékén. Az esemény július 4-ével együtt hatalmas tömeget vonz, a fesztivált naponta 70-150 ezer ember keresi fel és az eseményről szóló tudósítások 40 millió emberhez jutnak el.

A fesztivál hagyományosan egy amerikai tagállam és egy meghívott ország vagy tartomány kulturális örökségét, néphagyományait hozza el Washingtonba, tánc, zene, kézműves, gasztronómiai bemutatók, előadások és interaktív tevékenységek formájában.

„Ha valamiben, akkor a néphagyományainkat illetően Magyarország igazán gazdag, van mit megmutatnunk a nagyvilágnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2011. novemberében az UNESCO felvette a világörökség listájára az idén 40 éves táncház-mozgalmat, mint a hagyományátadás sikeres magyar módszerét„ – mondta a néprajzkutató Fülemile Ágnes.

Magyarország részvételét a fesztiválon a kormány 2011 augusztusában jóváhagyta, s az igazgatónő reményét fejezte ki, hogy az ehhez szükséges otthoni források is hamarosan megnyílnak, amihez hasonló összegű támogatással járul hozzá a meghívó fél is.

A Balassi Intézet New York-i Magyar Kulturális Központja 2012-ben új működési keretben, munkatársakkal és vezetéssel kezdte meg a 2012-es évadot, majd másfél év kihagyás után. Fülemile Ágnes az MTA BTK Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki a néprajz mellett történelem és művészettörténet diplomával rendelkezik, 20 éve tanít Magyarországon tanuló amerikai egyetemistákat a térség történetére, kultúrájára.

Tanult és kutatott Fulbright ösztöndíjasként a berkeleyi Kaliforniai Egyetem antropológiai tanszékén, a New York-i Metropolitan Museum kosztümintézetében, tanított a Rutgers Egyetemen és három évig vendégprofesszorként az Indianai Egyetem Magyarságtudományi Programján Bloomingtonban. Az amerikai magyarság körében szerzett kapcsolatrendszerét részben a szintén néprajzkutató férjének, Balogh Balázsnak köszönheti, aki két évig az Egyesült Államok középnyugati térségében élő magyar közösségekben végzett terepmunkát.

A Kulturális Központ márciusban elhagyta a korábbi székházat. A Balassi Intézet ezzel egy új típusú, költségtakarékosabb, más országok esetében is bevált kulturális intézeti modellt próbál.

„Kétségtelen, hogy önálló székhely hiányában a kulturális intézetek képzetéhez kötődő klasszikus tevékenységi formákról, a tanfolyamokról és más klubéletjellegű tevékenységekről le kell mondani és nem lehet markáns saját arculatot kialakítani. Ugyanakkor – mivel a 2006-2011-ben használt székház nem tulajdon, csak bérlemény volt -, a bérleti díjon és a fenntartáson jelentős összeg takarítható meg, amely szerencsés esetben visszaforgatva a programszervezésbe, az eredményesebb működést és a gazdagabb programkínálatot szolgálhatja” – nyilatkozott az igazgatónő.

Az intézet rendezvényeinek lehetséges külső helyszíneként Fülemile Ágnes megemlítette a New York-i magyar főkonzulátust, valamint a nem ritkán több mint 100 éves múltra visszatekintő amerikai magyar közösségek, szervezetek és egyházak intézményeit.

„Ezekkel az intézményekkel együttműködve, ezeknek a régóta meglévő színhelyeknek és kapcsolatrendszereknek az előnyeit kihasználva, az amerikai magyarság aktív közösségi életet élő, Magyarországra odafigyelő része könnyebben elérhetővé válik„ – mondta Fülemile Ágnes.

A lehetséges helyszínek között említette meg a manhattani Magyar Házat, amelyet a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Széchenyi István Társaság és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség üzemeltet. A New York-i Magyar Kulturális Központ emellett szoros kapcsolatban áll a páratlan anyagot őrző, New Brunswick-i, az Amerikai Magyar Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Örökség Múzeumával, a ligonieri református Bethlen Otthonnal, a közelmúltban Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Magyar Baráti Közösséggel, valamint más egyházakkal és magyar szervezetekkel. A központ a nevesebb amerikai kulturális és oktatási intézményekkel is keresi a kapcsolatot.

„A Kulturális Központ programkínálatában a Magyarországról és a magyarságról pozitív képet adó, ugyanakkor politikamentes sokszínűségre törekszik, több műfajt, stílust, ízlést igyekszik képviselni, a minőségi kritériumokat mindenek felett szem előtt tartva mint irányadó mértéket” – hangsúlyozta az igazgató.

Az intézet megvalósított programjai között, illetve terveiben szerepelnek komolyzenei (Balatoni Péter, Ittzés Gergely, Onczay Csaba) nép-, és világzenei koncertek (Bodnár Szilvia, Messi, Balogh Kálmán, Muzsikás, Magos, Tükrös, Kiss Ferenc formáció) modern és néptánc-előadások (Fehér Ferenc, Fitos Dezső táncegyüttes, 4forDance), bábszínházi (győri Vaskakas bábszínház) és drámai színházi előadások (Visky András) grafika és animáció, (Orosz István) kerámia (Petrás Mária, Zsolnay), építészettörténeti, fotó és ismeretterjesztő kiállítások (Magyar Nemzeti Múzeum fotó-, és karikatúratörténeti, Skanzen életmód-történeti, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki, a Kós Károly Egyesülés Makovecz és Kós életművét bemutató kiállításai) filmvetítések, tudományos előadások, könyvbemutatók, miniszimpóziumok, magyar nyelvet oktató tanárok módszertani továbbképzése, gasztronómiai bemutató, borakadémia, valamint tánckurzus az amerikai magyar táncegyüttesek és zenekarok bevonásával