„A verseci torony a legértékesebb vajdasági kulturális örökség a bácsi vár épületegyüttese után” – mondta el Milorad Duric tárcavezető a Verseci Városi Múzeummal a napokban kötött támogatási szerződés aláírása alkalmából a Vesti szerbiai hírportál tudósítása szerint.
A verseci várat Zsigmond király építette. A törökök 1552-ben alaposan megrongálták, majd a későbbi ostromokban 1658-ban földig rombolták, csak a város címerében is szereplő 20 méter magas bizánci stílusban épült négyszögletű torony maradt épen. A település fölé magasodó szőlőhegyen álló, messziről látható és a város jelképévé vált őrtorony rekonstrukciója már megkezdődött. Először tető került a toronyra az állagromlás elkerülése érdekében. Jelenleg a belső terek és a toronyhoz vezető utak építése folyik, és a torony falainak megerősítését is elkezdték.
A Déli-Kárpátok legnyugatibb vonulatánál fekvő Versec (mostani neve Vrsac) 1779-ben a Temesi Bánság megszűnése után Temes vármegye része lett. Ezt követően épült a barokk püspöki palota, a pravoszláv templom és a katedrális. A vegyes nemzetiségű – német, magyar, szerb és zsidó lakosú – város nevezetes volt kézműiparosairól, mezőgazdaságáról. Híres borvidék is volt, 1873-ban a bécsi világkiállításon Versecet nevezték meg a világ legtekintélyesebb bortermelő vidékének. Ebben az időszakban épült a városháza és a római katolikus templom, Schulek Frigyes tervei szerint.
Versecen született Herczeg Ferenc novellista, publicista, regény- és drámaíró. Eredeti neve Franz Herzog, a német polgármester fiaként csak Szegeden, középiskolás éveiben tanult meg magyarul. Versecnek a 2002-es népszámlálás szerint 36 ezer lakosa van, 72 százaléka szerb, 11 százaléka román és 5 százaléka magyar. A város arculatát és kultúráját meghatározó német lakosok a második világháború utáni erőszakos kitelepítések és kivégzések nyomán annyira megfogyatkoztak, hogy a népszámlás során kimutatható százalékban nem jelentek meg a statisztikában.
origo.hu
Gőzfelhőben érkezik a múlt: nosztalgiavonat szállítja az utasokat a hosszú hétvégén
