Európában bárhol megállná a helyét a VOLT

A VOLT tartja magát, mint egy valamire való rock and roll sztár: minél idősebb, annál jobban néz ki. Interjú a fesztivál alapító igazgatójával.

– Mielőtt nekiállnánk ünnepelni: a VOLT károsítja a természetet vagy nem? Miért vonták meg a környezetvédelmi engedélyt az utolsó pillanatban önöktől?
– Pont huszadszorra szervezünk VOLT Fesztivált Sopronban, 10 éve ugyanezen a helyszínen, amit nyilván jól ismerünk. Amúgy három részből áll: egy elhagyott kempingből, egy birkalegelőből és egy néhai autós rutinpályából. A terület egy része pár éve Natura 2000 besorolás alá került. Pontosan tudjuk, hogy környezetvédelmi szempontból mit kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy színpadokat állíthassunk, több tízezer vendéget fogadhassunk. Ezekhez a munkálatokhoz nem kell például betonozni vagy fákat kivágni – ezek mind-mind olyan mobil eszközök, amelyeket felállítunk, majd nyom nélkül elbontunk. A területet tisztábban adjuk át, mint ahogyan átvettük, a fesztivál után pedig több napos rendrakást követően pár hét alatt helyreáll a terület. A szabályok betartása mellett eddig minden évben engedélyt kaptunk a regionális környezetvédelmi hatóságtól. Idén annak ellenére utasították el a kérelmünket, hogy a tavalyi tervektől semmiben sem tértünk el. Nem értettük az elutasítás okát. Legfeljebb abból következtethettünk a jóindulat némi hiányára, hogy a sajtó előbb szerzett tudomást a döntésről, mint mi, ezt követően pedig – tucatnyi próbálkozás után – még egy visszahívást sem kaptunk a hivatal vezetőjétől.

– 20 év nagy idő. Akik anno gyereket terveztek Sopronban, ma az egyetemről várják haza. Jó gyerek a VOLT, meghálálja a befektetett energiát?
– A hasonlat helyénvaló. Bár már van három „igazi” gyerekem, Fülöp Zolinak pedig egy kislánya, a VOLT-ot mindketten első gyerekként szoktuk emlegetni. 19 éves voltam, amikor elindítottuk a fesztivált. Túlzás nélkül az álmaim valósulnak meg benne. Szándékosan nem használok múlt időt, hiszen a mai napig ez a viszony fűz a fesztiválhoz. Talán tudják néhányan, hogy több más nagy esemény mellett az évek óta legsikeresebbnek tartott hazai fesztivált, a Heineken Balaton Soundot is mi alapítottuk és vezetjük ma is, ennek ellenére a VOLT-ban teljesedünk ki mindketten a leginkább. Remélem, ez érezhető is a fesztiválon.

– Tizenévesként nyilván óriási buli volt ilyesmit szervezni, huszonévesként igazi férfias kihívás. Családapaként, a negyven küszöbén sem unja?
– Nehéz összehasonlítani a VOLT egy-egy korszakát. Amíg az első időszakban az egész csak egy játék volt, addig mára egy profi csapattal közösen dolgozunk rajta – más fesztiválok mellett – közel egy éven át. Azokat a munkafolyamatokat időnként valóban unom, amelyek gépiessé váltak, amelyeket rutinból oldunk meg, de mindig kitalálunk magunknak olyan új ötleteket, programelemeket és projekteket, amelyek kidolgozásával hosszú heteket és éjszakákat tölthetünk el. A fesztivál előtti időszakban is ezekről szól az életem, éjjel-nappal ezek járnak a fejemben. A rendezvényszervezés műfaját túlzás nélkül komoly és alkotó folyamatnak tartom. Ahogy az igazi művészetben, itt is akad giccs, kontármunka és ötletes, egyedi kivitelezés egyaránt. Én az utóbbi mestereit tekintem példaképnek.


– Gondolta volna, hogy a buliszervezésből szakma lesz? A fesztiválozásból pedig kultúra? A hírneves dán Roskilde fesztivál a 70-es évek óta Európa egyik legjobbja, az idén a Sziget is jubilál – mitől függ, hogy egy fesztiválnak mekkora a kifutása, az íve?
– A világ nagyfesztiváljai közül a legtöbbet meglátogattuk már Zolival, a Roskildét kétszer is. Minden alkalommal azzal tértünk haza, hogy a Sziget egészen más, mint a „nagytestvérei”. Sokkal több ötlet, sokkal több lélek van benne, mint azokon a helyeken, ahol a szervezőknek nem kell törnie a fejüket pluszszolgáltatásokon, elég egy ütős line-up, és garantált a teltház. A hazai fesztiválok közül a jobbak számára kivétel nélkül a Sziget jelentette a példaképet. A VOLT is így van ezzel. Bár fél évvel idősebbek vagyunk, a két fesztivált sokáig nem lehetett egy lapon említeni. A VOLT esetében a legnagyobb nehézséget a méret és az elvárások jelentik. Pár éve nagyon magasra helyeztük a mércét, elsősorban a világsztárkínálat terén. A közönség minden évben egyre komolyabb szintet vár el tőlünk, azt azonban nehéz megjósolni, hogy az aktuális kínálat vonz-e annyi vendéget, amennyi a finanszírozáshoz szükséges. Fontos azonban elmondani, hogy a VOLT nem csupán zenei rendezvény: igazán izgalmas képzőművészeti projektek, előadások, borfesztivál, gasztronómiai szekció és gyerekprogramok is szerves részét képezik a fesztiválnak.

– A sztárdömping minden évben egyre jobb, már az első sajtótájékoztatók óta tudni lehet, hogy az idei lesz az eddigi legerősebb mezőny. Kik a húzónevek? Melyik koncerteket várja leginkább?
– Hogy az idei-e a legerősebb, az ízlés kérdése, de az biztos, hogy a 2012-es – aktualitásokat és legendákat egyaránt felvonultató – kínálat bárhol Európában megállná a helyét. Az már más kérdés, hogy a hazai közízlés számára mennyire egyértelműek ezek a nevek Ha ki kell emelni fellépőket, az első napról két igazán aktuális sztárt, a nemrég 3 Grammyvel kitüntetett Skrillexet és a Snow Patrolt említeném. Mindketten a legnagyobb fesztiválok headlinerei szerte a világon. Csütörtökön hat világsztár teszi tiszteletét nálunk, közülük a Faith No More áll leginkább közel hozzám, de a Chase and Statust, vagy a Simple Plant is sok ezren várják idehaza. A pénteki nap legnagyobb dobásának Ákos új produkciója ígérkezik, amely egyben országos premiernek is számít. Szombaton Iggy Pop a Stoogesszal látogat el hozzánk. És ez csak pár név a 200 közül.

– We Love VOLT címmel ünnepi koncertfolyammal nyitja meg kapuit a fesztivál június 26-án. A nulladik napon 20 zenekar és 10 DJ lép színpadra, így az idei VOLT egy teljes nappal korábban indul. Jó kis időutazásnak tűnik már a névsor is.
– Bár nosztalgikus alkat vagyok, ez esetben nem ez volt a célunk. Talán két olyan pontja van ennek az estének, amikor felmerülhet, hogy a mai törzsközönségünk tud-e kezdeni valamit a színpadra állókkal, de talán a fiatalok számára is egyértelmű, hogy az esetükben élő legendákról beszélünk. Az Európa Kiadót 1993-ban az első VOLT fő fellépőjeként hirdettünk, de a koncertet aznap lemondta a szervezőjük. A Sziámi pedig a VOLT indulásakor szinte kötelezőnek számított. Néhány dal erejéig most mindketten fellépnek. A program többi része 20 olyan csapatból, előadóból áll, akik fontosak voltak az életünkben, és most is aktívak, népszerűek: a Quimbytől Lovasiékig, Hobótól Kardos Janóig, a Bëlgától a Magna cum Laudéig. Mindenki 15-20 perces koncerttel készül. Úgy tűnik, a fesztivál is fontos a fellépők számára, hiszen kivétel nélkül első szóra igent mondtak a felkérésünkre, többnyire útiköltségért, hiszen ez egy ajándék nap a vendégeink számára. Be kell valljam: igazán jól esett a hozzáállásuk.

– A nulladik napi koncertfolyamban szintén fellépő Sexepil kapcsán korábban említette, hogy elkészült egy „ilyen volt, ilyen lett” album is, amely a fesztivál történetét dolgozza fel. Kész van a könyv?
– Ha minden jól megy, ma foghatom kézbe az első példányt. Nagyon várom, mert három évig készültünk rá. Több tízezer fotóból, újságcikkből, interjúból, archív anyagból kellett kiválogatnunk 300 oldalnyit. A kiadvány – amit Nagy VOLT Albumnak kereszteltünk – szerintem valóban impozánsra sikeredett. Igazából nem is csak a VOLT-ról szól, inkább az utóbbi két évtized hazai popkultúráját mutatja be a mi szemüvegünkön át.

– Nem gondolt már arra, hogy újra kellene indítani az általa alapított – a fesztiválnak is nevet adó – korszakos VOLT magazint?
– Ez minden évben eszünkbe jut, természetesen a jubileum kapcsán is gondolkodtunk rajta. Ha ez nem is valósult meg, annyi bizonyos: Hegyi Zoltán és Ligeti Nagy Tamás lapalapítók jócskán jelen vannak a Nagy VOLT Albumban is.

– Visszatérve a környezetvédelemre: a 20. év egyfajta mérföldkőnek is tűnik: a következő évtől új helyszínt keresnek?
– Hosszútávra tervezünk már egy ideje, így természetesen évek óta nyitott szemmel járunk, keresünk más, alkalmas helyszíneket is. Aki járt már a VOLT-on, az valószínűleg egyetért velünk abban, hogy a jelenleginél ideálisabb fesztiválhelyszín nem létezik. Környezetvédelmi szakemberek szerint a fesztivál természetkárosító hatására vonatkozó vélekedések erősen vitathatók. Bízom benne, hogy találunk olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi helyen maradjunk továbbra is. Azt azonban biztosra mondhatom, hogy a VOLT Sopronban marad.

– Azt jó hallani, hogy a soproni (származású) politikai elit egyöntetűen kiállt a fesztivál mellett, ugyanakkor az nem szerencsés, ha politikai színezete van egy könnyűzenei fesztiválnak.
– Pár napja úgy fogalmaztunk, hogy szinte felemelő volt látni, ahogyan a környezetvédelmi hatóság tiltó határozatát követően a védnökeink – elsősorban Molnár Ágnes államtitkár, Szájer József európai parlamenti képviselő és Fodor Tamás polgármester – azonnal a segítségünkre siettek. Miközben velük együtt gőzerővel azon dolgoztunk, hogy megkapjuk az engedélyt, az ellenzéki pártok közleményekben ostorozták a védnökeinket: miért nem tesznek semmit? Ennek egyetlen üzenetét érdemes meghallani: a VOLT pártoktól függetlenül egy fontos, országos ügy lett.

– A közönség számára a fesztivál egybenőtt a város nevével. De mit ad a VOLT Sopronnak, és mit ad a város a fesztiválnak?
– Szerintem ez tökéletes házasság, egy olyan kapcsolat, amelyben mindenki jól érzi magát. Soproni vagyok, de nem vagyok elfogult. Azt azonban látom, hogy egy „idegen” számára mennyire jól cseng a város neve, és azt is, hogy mi az, ami ennyire vonzó a városban. Sopron tökéletes kulissza a VOLT-hoz: gyönyörű utcák, színvonalas éttermek, borozók, sörözők, szállodák, jó levegő, Ausztria közelsége – ezek mind fontos érvek akkor, amikor Budapesttől 200 km-re 100 000 vendéget várunk évente. Sopron pedig hamar felismerte annak előnyét, hogy pár napra a megszokottnál nagyobb figyelem irányul rá, és megtelik a város jólszituált vendégekkel. Régi vágyunk volt, hogy olyan fesztivált szervezzünk, amelyre nemcsak mi vagyunk büszkék, de a városlakók is. Szerintem a VOLT Fesztivál ma már igazi ünnep Sopronban.