A magyar irodalom „ötödik sípjáról”, a nyugati magyar irodalomról szólt Ferdinandy György ünnepi beszéde a 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok megnyitóján. A hagyomány szerint egyik évben egy hazai, a másikban egy határon túli író nyitja meg a könyvhetet. Ferdinandy György határon túli szerzőként állt a magyar közönség elé, hiszen 1956-ban elhagyni kényszerült az országot, és ma is kétlaki életet él, Puerto Ricóban és Budapesten.
Ferdinandy György a „számkivettekről” is szólt, akiket „magyar származásúvá degradált” a közvélemény
Fotó: Székelyhidi Balázs
A nyugati magyar irodalom fél évszázadon át volt aktív, és Ferdinandy György elmondása szerint ezalatt mennyiségileg is jelentős irodalom keletkezett a határokon kívül: 294 európai és 136 tengerentúli szerzőt biztosan számon tartanak ezen a területen, akik csaknem ezer hírlapban és folyóiratban közöltek a fél évszázad során. E szerzők nemcsak a hazai gondolkodásra gyakoroltak nagy hatást, hanem külföldön is igyekeztek népszerűsíteni a magyar irodalmat. Sokan közülük a hazai irodalom fordítói és terjesztői lettek. Saját nemzedékéből Határ Győző költőt és Cs. Szabó László írót emelte ki Ferdinandy György.
– Mivel a szerzők nagy része már elhunyt, hazaköltözött, vagy itthon publikál, ez az irodalom már a múlté – mondta Ferdinandy György, és kifejezte azt a reményét is, hogy nem következnek újabb történelmi tragédiák, amelyek újra feltámaszthatnák ezt az irodalmat. – Annak viszont itt az ideje, hogy levonjuk a nyugati magyar irodalom tanulságait – vélekedett az író, és arra szólította fel az irodalmárokat, hogy forduljanak a felfedezésre, feldolgozásra váró életművek felé. Ferdinandy György a „számkivettekről” is szólt, akiket „magyar származásúvá degradált” a közvélemény, mert nem magyarul írták meg a műveiket. Közöttük említette például Mikes Györgyöt és Arthur Koestlert, és hozzátette: Ionescót sem tartjuk francia írónak csak azért, mert francia nyelven alkotott. Ferdinandy György szerint a nem magyarul alkotó magyar írók is számot tartanak a nemzeti büszkeségünkre, nem kell lemondanunk róluk.
Tekintsék meg képgalériánkat: