Indiana Jones a Margitszigeten

A FilMharmónikusok 2.0 nevű koncerten a Budafoki Dohnányi Zenekar ismert magyar és külföldi filmzenékkel töltötte meg a Margitszigetet.

kgy
2012. 06. 13. 14:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mostanság egyre nagyobb keletje van a filmzenének hazánkban is, s ebben fontos szerepe van a Budafoki Dohnányi Zenekarnak, amely már többedik alkalommal mozgatott meg tömegeket fellépésével. A mostani azért is külön elismerésre méltó, mert a foci-Eb még a labdarúgásra kevésbé fogékonyakat is megbabonázza, ráadásul az Eb első napjaiban járunk, ami még rizikósabb időszak a kezdeti, nem szűnő lelkesedés miatt. Mégis majd telt ház volt a múlt pénteki, FilMharmónikusok 2.0 fedőnevű koncerten – a Budapesti Nyári Fesztivál nyitórendezvényén –, amely meglehetősen eklektikus programmal igyekezett a legkülönfélébb célcsoportokat megfogni. Ha van apróbb kritika a produkcióval kapcsolatban, akkor talán ez. A komolyzene (Mendhelsson és Sibelius is bekerült az összeállításba), klasszikus hollywoodi blockbusterek dallamai és magyar instrumentális dallamok mellett honi és külföldi slágereket énekeltek a kertévés sztárok, Kocsis Tibor és Szirota Jennifer, a lezárásban pedig Tom és Jerryre hangszerelték Liszt Magyar Rapszódiáját. Összességében nem volt gond azzal, hogy a Házibuli Realityje, Rózsi Szerelem első vérigje is felcsendült a Tenkes kapitánya, Indiana Jones és a Volt egyszer egy vadnyugat mellett – de egy letisztultabb, tematizáltabb összeállítás szerencsésebb lett volna, akár mindegyik blokknak külön-külön koncertet szervezve.

A Dohnányi Zenekar legfőbb erősítését egyébként nem Kocsis és Szirota jelentette, a szemre is látványos létszámban megjelent Budapesti Akadémiai Kórustársaság kara egészen rendkívüli pluszt kölcsönzött a koncertnek, főleg azokban a zenékben, ahol eredetileg is hangsúlyos a kórus. Ilyen volt például a Morricone-overture, amit a Volt egyszer egy vadnyugatnak szenteltek, s talán csak a legvájtfülűbbeknek tűnt fel, hogy belecsempésztek egy részt A jó, a rossz és a csúfból is. Utóbbi csak azért tűnt fel, mert Eli Wallach nagy futása a Leone-univerzum egyik legjobb jelenete, s benne a legjobb Morricone-szerzemény hallható (Ecstasy of Gold).

A Morricone-blokk mellett a legsikerültebb részek egyébként a hollywoodi darabok voltak. Indiana Jones közülük is kiemelkedett, de remekbe szabott volt az eredetileg kakukktojásnak tűnő A nap könnyei témája is, ami – valljuk be őszintén – sem filmként, sem zeneként nem tartozik a felejthetetlen klasszikusok sorába. A Forrest Gump és A vissza a jövőbe viszont azért maradt el a várakozásoktól, mert nem volt annyira dinamikus és kemény, mint a filmekben.

Bár furcsán hangzott a Házibuli Realityje az eredeti férfihangtól eltérően nő előadásában, Szirota Jennifer így is megpendítette a nosztalgikus húrokat. A Szerelem első vérig slágerét Kocsis egyébként meggyőzőbben adta elő hölgytársánál, s teret engedett neki a duettben előadott Honfoglalás-betétdalnál, a Kell még egy szó című slágernél is.

Nemcsak ez a két magyar vonatkozása volt a koncertnek. A zenekar játszotta A Tenkes kapitánya legismertebb taktusait és a Szabadság, Szerelem Himnuszra írt melódiáját is. A ráadás pedig nem más volt, mint Liszt Magyar rapszódiája, amit a zenekar zongorakísérettel megspékelve arra a Tom és Jerry-epizódra játszott el, amelyben a macska Liszt darabját adja elő. Az 1946-os rajzfilm akkor Oscar-díjat nyert, a produkció pedig most nagy derültséget keltett és még nagyobb tapsot kapott. A show-elemekért hálás volt a közönség, de szerencsére közben a zene sem sikkadt el. Azt pedig tényleg jó látni, hogy instrumentális filmzenei koncertekre rendszeres igény mutatkozik hazánkban is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.