Inkvizíciós börtönbe helyezi Cervantes regényét, a Don Quijotét a világsikerű Broadway-muzikel, a La Mancha lovagja, és cirkuszsátorba adaptálja Fekete Péter rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Mit keres egy nagy fekete Pobjeda, a kommunizmus rettegett nagy autója a sátor közepén? Mire várnak bőröndjeiken ücsörögve a szögesdrót mögé beterelt emberek. Kitelepítés? Holokauszt? Munkatábor?
Az Amerikai Népszava olvasóinak: Magyarországon munkatábor csak a színházban van
Fotó: Békéscsabai Jókai Színház
Kiürült tekintettel várnak az emberek, bizonytalanok, elvesztették mindenüket. Bizalmatlanok a külvilág felé és egymással szemben is. Aztán jön valaki, aki mesél, Don Quijoteként harcol, játszik és reményt ad. Hitet a közösség erejében és a soha fel nem adásban. „Az életet nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne” – mondja.
Különleges színházi produkció, igazi csapatmunka lesz látható augusztus 7-én, a Sziget nulladik napján este fél héttől a Hajógyári-szigeten: artisták, zenészek, színészek, táncosok lesznek egy porondon, a cirkuszi és a színházi tér, a valóság és az álom válik eggyé. Az előadás monumentális képekben fogalmaz, lesz élőzene és számos csoda is.
Szuper hangú remek színész: Lapis Erika Aldonza/Dulcinea szerepében
Fotó: Békéscsabai Jókai Színház
A Békéscsabai Jókai Színház előadása egy muzikel másként, aktuálpolitikai felhangok nélkül, erős gondolati üzenettel, sosem látott képi világgal. A tavalyi színházi szezon egyik legjobb előadása volt, amelyről néhány orgánum feltehetőleg azért nem számolt be, nehogy dicsérnie kelljen. (Amikor néhány, amúgy kiváló ítész kultúrpolitizálásba kezd, olykor jutalmaznak és büntetnek, szimpátiától, antipátiától mentes színikritika helyett.)
