A Kossuth Kiadó kétségkívül az egyre inkább élénkülni látszó hazai e-könyv piac egyik meghatározó szereplőjének számít, hiszen ők üzemeltetik az elektronikus tartalomszolgáltatás terén komoly súlyt képviselő Multimédiaplázát is, ahonnan számos magyar szöveg tölthető le pénzért, legálisan.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a digitális piac meghódítása és kiszélesítése komoly próba elé állítja a hazai könyvszakmát, hiszen nagy áttörésről még korai lenni beszélni, ami az elektronikus tartalmak fogyasztását illeti. Vagyis Magyarországon még nagyon korai lenne a Gutenberg-galaxis hirtelen összezsugorodásáról beszélni, de a könyvpiac átalakulása ennek ellenére is elkerülhetetlennek látszik. Nagyon nem mindegy például, hogy milyen formában és milyen tartalmak lesznek elérhetők magyar nyelven a jövőben azok számára, akik nem papíralapon kívánnak olvasni, ezért viszonylag széles az út a kísérletezés előtt.
A Kossuth Kiadó által 2012. július 19-én bemutatott új fejlesztés, vagyis az okoskönyv is a kísérletező kedv újabb bizonyítékának tekinthető. Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a történet egy hónapokkal ezelőtti telefonhívással kezdődött, amikor egy ismerőse a figyelmébe ajánlotta az egyik barátja ötletét. Kiderült, hogy az ötlet az Európa Kommunikációs Ügynökség tulajdonos ügyvezetőjétől, Takács Imrétől származik, és először egy okostelefonra „hangszerelt” mesekönyv megvalósítása merült fel.
A már le is védett „okoskönyv” kifejezés lényegében egy A4-es lapnál alig nagyobb, zsebméretűre összehajtott, képes füzetecskét jelent, amiben úgynevezett QR-kódok vannak elhelyezve. Ezekkel a kódokkal nap, mint nap találkozhatunk plakátokon, kiadványokban. A kusza labirintusnak látszó fekete-fehér minták valójában vonalkódok, amik számos információt tartalmaznak. Az okoskönyv tartalma is úgy válik elérhetővé, hogy az okostelefon kamerája felismeri a füzetecskében található kódokat, és egy ingyen letölthető alkalmazás segítségével az adott információ – hang, kép, vagy akár videó is – ezt követően már megtekinthető, meghallgatható a készüléken. A már említett mese esetében – szerzője Sarkadi Ágnes, a kiadványhoz készített 50 akvarellkép alkotója Fekete Hajnal – a QR-kódok segítségével egy csintalan nyulakról szóló mese elevenedik meg képek és hang segítségével, a szöveget Stenczer Béla színész tolmácsolja. Ráadásul valójában hat mesét kap a vásárló egyben, hiszen egy-egy fejezet után el lehet dönteni, milyen irányban bonyolódjon a történet.
