Megoldódott az orosz Chagall-rejtély

A cári Oroszországban született és tanult, majd a forradalom után Franciaországba emigrált Marc Chagall művészi gyökereit tárja fel a moszkvai Tretyakov képtár új kiállítása.

A szeptember 30-áig nyitva tartó kiállítás célja, hogy segítse az oroszokat a szovjet enciklopédiákból sokáig száműzött Chagall rejtélyének megoldásában – mondta Jekatyerina Szeleznyova, a kiállítás kurátora.

Népi fametszetek, ikonok és orosz primitív kárpitok váltakoznak a tárlókban menórákkal vagy barhesz- (hagyományos fűszeres zsidó kenyér) sütőformákkal, a művész 300 festménye, szobra és rajza mellett.

A látogatók gyakran kérdezik, miért kékek, sárgák vagy rózsaszínűek az állatok Chagall képein, miért repül a menyasszony a háztetők fölött, és miért van az embernek kettős arca. Most megérthetik, honnan merítette Chagall képei forrását – mondta a kurátor.

Chagall Mojse Szegal néven 125 évvel ezelőtt született szegény zsidó családban a ma Fehéroroszországhoz tartozó Vityebszkben, és soha nem felejtette el a II. Katalin uralkodásának végén a zsidókra kényszerített költözési tilalmat. A kiállításon bemutatott, a zsidó temetők sírkövein látható misztikus állatok Chagall vásznait is benépesítik, akárcsak a barheszforma, a madár, a hal, amelyeket a művész a jeruzsálemi Hadassza zsinagóga üvegablakaira festett.

„A művészetem a zsinagógák pulpitusain és szekrényeiben látott könyvekből ered, amelyeket sápadt kezemmel megérintettem” – írta a magát gyökereivel a földbe kapaszkodó faként jellemző művész. Az 1917-es forradalom előtt Chagallt a vityebszki szépművészeti múzeum kurátorává nevezték ki, amely 1918 és 1922 között az orosz avantgárd művészet egyik műhelye és számos zsidó származású művész találkozóhelye lett. Kazimir Malevicssel, az orosz absztrakt művészet jelentős képviselőjével történt összezördülése után, 1920-ban lemondott a tisztségéről, két év múlva az országot is elhagyta, előbb Berlinben, majd Párizsban élt. Csak tíz napra tért vissza egy Tretyakovban rendezett kiállítás alkalmából 1973-ban a Szovjetunióba, ahol burzsoá, szinte tiltott festőnek tartották.

1987-ben, két évvel a halála után, a gorbacsovi peresztrojka idején hosszú sorok kígyóztak Moszkvában a Puskin Múzeum előtt, ahol az első oroszországi Chagall-kiállítást megrendezték. A Tretykov galéria 1960–70 között készült, eddig ismeretlen kollázsaiból, grafikáiból és Biblia-, valamint La Fontaine-mesék illusztrációból is bemutat néhányat, amelyeket francia, svájci és lichtensteini magángyűjtők kölcsönöztek a kiállításra.