A múltbeli lelkes építők a templomtornyot, ezen belül is a torony gombját vagy a keresztet részesítették előnyben, ha üzenetet akartak hagyni az utókornak. Így került elő a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom keresztjéből az az 1946-os üzenet, melyet a plébános helyezett el a világháborús károk helyreállítása után. Az apát részletesen megírja, hogyan pusztították el a kivonuló németek a tornyot, és hogyan építette újjá később a közösség. Dacára a háború utáni sanyarú állapotoknak, elég gyorsan elkészültek, az üzenet kevesebb mint egy évvel a pusztítás után kelt. Az időkapszulát és az írást idén nyáron, a főtér teljes rekonstrukciója során találták meg, és a plébánián őrzik. Az új toronykereszt új időkapszulát kapott az ilyenkor szokásos díszes okirattal, fényképekkel, újságokkal és pénzérmékkel.
Teljesen váratlan helyről is előkerült ezen a nyáron egy múltbeli palackposta: a soproni Tűztorony toronysisakjában szó szerint is otthagyta névjegyét a kivitelező, Weber Vilmos: névjegykártya, boríték, számlalevél, a felújításban részt vevő munkások kézzel írt névjegye és további céges papírok is előkerültek, a toronyőrök névsorával együtt. A tornyot archívumnak használó vállalkozóról az iratok alapján kiderül, hogy építő- és műbádogos, valamint vízvezeték-berendező volt.
Hódmezővásárhelyen Pálfi Lajos bádogosmester volt az, aki a szerb görögkatolikus templom tornyában az idei felújításkor megtalálta a XIX. század közepéről és a XX. század elejéről származó dokumentumokat, összesen tizenhármat magyar és szerb nyelven. Egy részük itt is egyházi vezetőktől, más részük a korábbi felújításokat végző mesteremberektől származik. Az első iratokat Davidovits Péter készíthette, ahogy a feljegyzésen is olvasható, „örök emlékül” a templomtorony újjáépítése és a gömb, valamint a kereszt elhelyezésének alkalmából 1848. május 22-én. A fémhengert már a korábbi felújítások során is felfedezték, három ilyen volt a templom történetében. Az utódok kiegészítették az anyagot a jelen üzeneteivel, és visszatették a hengert a helyére. Így történt 1889-ben és 1929-ben és most is.
