Az első közös színházi évadnyitó

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg a 2012/13-as színházi évadot. Az eseményt a Pécsi Nemzeti Színház társulata hívta életre.

Makrai Sonja
2012. 08. 22. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pécsi színház vezetése és művészei által kezdeményezett és az az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága támogatásával létrejött eseményre meghívást kapott az összes hazai és határon túli magyar színigazgató, a nagyobb előadó-művészeti szervezetek és a felsőfokú előadóművész-képző intézmények vezetői. A lehetőséggel szinte mindegyik intézmény élt is, amelyik igazgató más elfoglaltsága miatt – többen ebben az időpontban tartották saját társulatuk évadnyitóját – nem tudott jelen lenni, azt a vezető dramaturg, művészeti vezető vagy a gazdasági igazgató képviselte.

Wunderlich József, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója rövid műsora után L. Simon László nyitotta meg az évadot. A kultúráért felelős államtitkár örül a kezdeményezésnek, de egyben abszurd helyzetként aposztrofálta, hogy kultúrpolitikusként a színpadról kel szólnia a jelenlévő színházi szakemberekhez.


„A színházművészet valamennyi ága egyaránt fontos. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a változatos, tagolt színházi világot valamiféle egyirányú csatornába tereljük. A kulturális szféra, köztük a színházak feladata, hogy a Facebook-generációt a virtuális közösségi terekből a valós közösségi terekbe csábítsa be. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a következő években, évtizedekben is legyen értő közönsége az irodalomnak, a múzeumoknak, a teátrumoknak. Ezt a feladatot csak átgondoltan, az oktatással együtt stratégiát alkotva, finom munkával lehet megoldani” – fogalmazott L. Simon László.

Az államtitkár nyomatékosította, a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint a többi európai országban. Emlékeztetett: akadnak olyan országok, ahol ötven százalékkal csökkent az állami szerepvállalás. A teátrumok állami támogatása a jövőben – még ha az államtitkár szerint minimálisan is, összesen 150 millió forinttal – nő állami szinten, de figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. L. Simon szerint pont ezért válik a jövőben mindennél fontosabbá, hogy  nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe. Ugyanakkor elfogadhatatlannak érzi, hogy egyes vállalkozások visszaélnek a társaságiadó-kedvezmény nyújtotta lehetőségekkel, és megcsapolják azokat az összegeket, amelyekről az állam a színházak javára lemond. L. Simon László ennek érdekében jogszabályi változtatásokat sürget.

Beszédében az államtitkár ismét szólt arról, hogy megváltozik a középkategóriájú művészeti kitüntetések rendszere. A politikus méltánytalannak nevezte az adott díjakkal járó pénzösszeget, és az átalakítás lényegeként a presztízsnövelést nevezte meg.


A tervek szerint a színművészeknek járó Jászai Mari-díjat évente tizenhárom helyett heten, a táncosoknak szóló Harangozó Gyula-díjat hét helyett ketten kapnák, a zeneművészeti Nádasdy Kálmán-díjat kettő helyett egy művész vehetné át. A képzőművészeknek járó Blattner Géza- és a cirkuszművészeti Hortobágyi Károly-díjat kétévente egy művésznek ítélnék oda. A kitüntetettek száma csökken, a díjjal járó pénz azonban nő: a Jászai- és a Harangozó-díjasok 1,395 millió forintot, a Nádasdy-díjasok 930 ezret, a Blattner- és Hortobágyi-díjasok 697,5 ezret kapnának.

„A művészeti szabadság az alaptörvényben rögzített jog, e területen nincs keresnivalója az államnak és a politikának. A fenntartók nem szólhatnak bele abba, hogy a színházigazgatók milyen darabokat, milyen szereposztásban tűznek műsorra, kit kérnek fel a rendezésre. Azt viszont például bármikor szóvá tehetik, hogy ha az intézmények több bemutatót tartanak, mint amennyit a színház anyagi lehetőségei megengednek. Mindenkinek felelősen, a korábbinál szigorúbban kell gazdálkodnia” – hangsúlyozta L. Simon László.

A téma kapcsán az államtitkár nem hagyta szó nélkül az Új Színházban bemutatandó Csurka István-darab, A hatodik koporsó körüli támadásokat: „Sajnálatos, hogy nincs szolidaritás a színházi szférában. Nem szerencsés aláírást gyűjteni és a kormányhoz fordulni egy darab bemutatása miatt színházi dolgozóknak vagy azoknak a kritikusoknak, akik fennen hangsúlyozzák a művészi szabadság fontosságát. Döntse el a közönség, hogy meg akarja-e nézni az előadást vagy sem.”

Az első ízben megrendezett országos színházi évadnyitót Páva Zsolt, Pécs polgármestere is üdvözölte, és kiemelte, hogy a város színháza nemrégiben nemzeti előadó-művészeti szervezet státust kapott. A megnyitót Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai-díjas színművész zárta Petőfi Sándor Színészdalának mindenkor aktuális soraival.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.