Ébren tartották a magyar kultúrát a lelkekben

Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli a székelyföldi Kovászna diákszínpada pénteken kezdődött kétnapos rendezvénysorozatával.

WL
2012. 08. 25. 12:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kerek évfordulóra a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad történetét, a csoport vezetőinek, az egykori és jelenlegi tagjainak visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet adtak ki. A kovásznai kulturális központban péntek este az egykori diákszínjátszókból álló közönségnek mutatta be a jelenlegi társulat Tamási Áron Ősvigasztalás című drámáját.

A diákszínpad már a kommunista diktatúra idején azáltal szerzett hírnevet magának, hogy előadásaival bejárta Erdély falvait. Megannyi olyan településre vitte el Tamási Áron népi játékait, amelyekbe a hivatásos színházak nem jutottak el. Amint a társulat alapítója, Gazda József író, nyugalmazott magyartanár felidézte a diákszínpad történetéről szóló, Visszataps című könyvben, a Ceausescu-rendszer utolsó 18 évében a diákszínpad Erdély 13 megyéjének közel száz településére jutott el, több mint hatszáz előadást tartott.

„Miközben folytak a nemzet megsemmisítésének beütemezett lépései (…) mi a nyelv és a játék varázslatát vittük, segítségükkel az élet értelmére, szépségére hívtuk fel a figyelmet, megjelenésünkkel, vissza-visszatérésünkkel a magyar kultúrát tartottuk ébren, ha máshol nem is, legalább a lelkekben” – fogalmazott Gazda József, aki fennállása első 21 évében vezette a csoportot.

A diktatúra 1989-es bukása után Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Horvátország és Szlovénia mintegy negyven településére is eljutottak a kovásznai diákszínjátszók. 1993-tól Molnár János tanár vetésével a korábbi szövegközpontú színjátszás a mozgásszínház irányába tolódott el. Az állandóan változó felállásban jelentkező társulat – Tamási Áron valamennyi színpadi műve eljátszása után – Sütő András, Huszár Sándor, Illyés Gyula, Örkény István, Páskándi Géza és Lázár Ervin műveit vitte színre.

A diákszínpad 1995 óta négyszer nyerte meg az erdélyi Országos Diákszínjátszók Fesztiválja fődíját, Molnár Jánost pedig 2010-ben Szentgyörgyi István Díjjal jutalmazta az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület.

Molnár János az évfordulós rendezvényen elmondta, hogy a kovásznai diákszínpad egykori turnéival serkentette is a diákszínjátszó mozgalmat. Csak a Szilágyságban hat olyan diákszínjátszó csoport működik, amelyek alapítóit a kovásznaiak vendégjátékai is ihlették.

A kovásznai diákszínpad negyven év alatt harminc színpadi produkcióval állt a közönség elé. Tagjai közül kilencen lettek hivatásos színészek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.