A várfürdő tőszomszédságában, nyolc éve áll üresen álló gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély a kalocsai és a nagyváradi kastélyhoz hasonló építészettörténeti jelentőségű, kiemelt műemlék. Amint arról korábban röviden hírt adtunk, a kastély felújítása most mintegy kétmilliárd forintból megvalósulhat.
Harruckern, Wenckheim és Almásy: három évszázad, három tulajdonosi família. Savoyai Jenő élelmezési biztosa, Harruckern János György 1720-ban kapta meg szolgálatai fejében a gyulai uradalmat Békés megye kilencven százalékával együtt. Elvadult, elmocsarasodott vidék volt ez egykor. A török hódoltság után, 1715-ben három nemesi családot, 1785-ben mindössze öt plébániatemplomot írtak össze Békés megyében.
Az egykori huszárvár területén Harruckern János György építtetett rezidenciális házat. Az óvár sértetlen volt, a törököket kiéheztették: a láppal körbevett terület „védőbástyából” a hódítók „börtöne” lett. Fia, Harruckern Ferenc kezdte bővíttetni az épületet, és minden századfordulóra jutott egy új tulajdonos, aki hozzátett valamit a kastélyhoz. Az Almásy család 1942-ben adta el Gyula városának a többször huzamosabb ideig lakatlan épületet, amelyet a világháború után államosítottak, sokáig csecsemőotthon volt.
A Békés megyei önkormányzat és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly – húsz év huzavona után − állapodott meg arról, hogy a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély vagyonkezelői jogait a városnak adja. Gyula új városvezetése pedig úgy döntött: nem a gyógyszállók számát szaporítaná, hanem közösségi, kulturális funkciót adna az épületnek.
A restaurálásról és a fenntartható használatba vételről 2012. február közepén írt alá együttműködési megállapodást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) akkori elnöke, Tamási Judit és Görgényi Ernő, Gyula polgármestere. A felújítási terveket a Földes és Társai Építésziroda készítette. A KÖH munkatársai még a télvíz idején helyiségről helyiségre haladva készítettek értékleltárt a falfedésekről, kályhahelyekről, ajtókról, ablakokról, kilincsekről és zárakról. A régészeti feltárások tavasszal kezdődtek meg.
Gyula polgármestere, Görgényi Ernő augusztus 13-án jelentette be: a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban és a gyulai kastély évszázadai című projekt sikerrel szerepelt az európai uniós pályázaton, az önkormányzat a beruházási költségek száz százalékára nyert támogatást: a műemléki épületegyüttes önerő nélkül újulhat meg. A projektet a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. és az EuBility Group Kft. konzorciuma készítette.
A támogatói szerződés aláírását követően várhatóan az őszre készülnek el a kastély kivitelezési tervei, az építkezések a közbeszerzési eljárások lezárását követően 2013 tavaszán indulhatnak, a kastély 2014-ben nyithatja meg kapuit.
A tervek szerint az intézmény önfenntartó lesz. A konferenciák, színházi és zenés előadások rendezésére alkalmas termeken túl több kiállítás mutatja be a Harruckern, a Wenckheim és az Almásy család életét, a kastélyban megfordult királyokat, az itt lefegyverzett tíz aradi vértanú történetét, tárlat mutatja be a Gyula melletti Ajtósról származó Ajtósi Dürer Albert munkásságát is.
Kovács József, a térség fideszes országgyűlési képviselője rámutatott: mivel a kastély épületegyüttese a hajdani szigeterőd szerves része, a gótikus várral szemben található, a felújítást követően Gyula önkormányzata a Szigeterőd történelmi városrésszel jó eséllyel pályázhat az Unescónál a világörökségi címre.
