Hetvenöt éves az „esőember”

„A legkevésbé valószínű, hogy sikert arat” – ez volt a vélemény a színiiskolában Dustin Hoffmanról, aki augusztus 8-án ünnepli 75. születésnapját. Az ítélet elhamarkodottnak bizonyult, hiszen a „kis nagy ember” olyan filmek főszerepét játszotta el, mint a Diploma előtt, az Esőember, a Kramer kontra Kramer, Az elnök emberei és kétszer kapta meg az Oscar-díjat.

Grund
2012. 08. 06. 13:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Columbia Pictures stúdiónál belsőépítészként dolgozó apa és amatőr színésznő anya orvosnak szánta Dustint. Az ifjú Hoffman tanulmányi eredményei azonban közel sem voltak fényesek, a színpad is jobban érdekelte, így egy év után kimaradt az egyetemről. Beiratkozott egy színiiskolába, ahol szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket eltanácsolták, mondván, hogy tehetségtelenek. A két barát New Yorkba buszozott, ahol alkalmi munkákból tartották el magukat, miközben színikurzusokra és meghallgatásokra jártak. Hoffmant a siker kitartóan elkerülte, apró reklámoknál többre nem kérték fel.

A kitartás azonban meghozta gyümölcsét, 1964-ben már egy egész sor Broadway-darabban szerepelt. Pályafutása innentől olyan, akár az amerikai álom, annak ellenére, hogy korántsem filmsztáralkat, hiszen alacsony termetű, vékony testalkatú és fellépése sem magabiztos. 1967-ben őt választották ki a Diploma előtt című film főszerepére, s bár ekkor már elmúlt harmincéves, meggyőzően alakította az életben helyét kereső egyetemistát, jutalma Oscar-jelölés lett. 1969-ben az Éjféli cowboy halálos beteg, magányos csirkefogójáért már másodszor jelölték az Oscar-díjra. 1970-ben játszotta el a Kis nagy ember főszerepét, amivel bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is, hiszen a főszereplőt 17 éves tinédzserként és 121 éves aggastyánként is életre keltette.


Dustin Hoffman 1973-ban a Pillangó, 1974-ben a Lenny főszerepét játszotta el, utóbbiért hét év alatt harmadszor jelölték a filmvilág legrangosabb kitüntetésére. 1976-ban két emlékezetes filmet is forgatott: a Maraton életre-halálra című thrillerben Sir Laurence Olivier volt a partnere, Az elnök embereiben a Nixon elnököt megbuktató, a Watergate-botrányt felderítő két újságíró egyikét játszotta. 1979-ben nem állt rá könnyen, hogy eljátssza az elvált apa szerepét a Kramer kontra Kramerben, s amikor igent mondott, kikötötte, hogy improvizálhat, sőt a vágásba is beleszólhat. A film ezért-e vagy sem, de tarolt az 1980-as Oscar-gálán, öt díja közül az egyik Hoffmannak jutott a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Az 1982-es Aranyoskámban női ruhába bújt, igencsak próbára téve a rekeszizmokat, s alakításáért ismét Oscar-díjra jelölték. 1987-ben pályafutása leglátványosabb kudarcának bizonyult a Warren Beatty rendezte Istar, a csorbát a következő évben az Esőember autista főszereplőjének megformálásával köszörülte ki. A nagy stúdiók kezdetben húzódoztak az „ostobácska” történettől, a forgatókönyvet végül a United Artists vállalta fel. A producerek nem jártak rosszul: a film nemcsak kasszasiker lett, de sorra nyerte a díjakat, maga Hoffman pedig – aki a szerepre készülve heteket töltött autisták között – megkapta második Oscar-díját.

A színész ezután változó sikerű és színvonalú filmekben állt kamera elé, 1990-ben a Dick Tracy, 1991-ben a Hook, 1995-ben a Vírus, 1997-ben az Őrült város főszerepét játszotta. Ugyanebben az évben az Amikor a farok csóválja című filmért hetedszer jelölték Oscar-díjra. Az új évezredben az Én, Pán Péter, A parfüm: egy gyilkos története, a Vejedre ütök című filmekben láthattuk – utóbbi vígjátéknak két éve folytatása is készült. 2008-ban emlékezetes alakítást nyújtott Emma Thompson társaságában a Szerelem második látásra című drámában. Tavaly az HBO Befutó (Luck) című sorozatában vállalt főszerepet, de az egyébként nagy sikerű sorozatot a csatorna leállította, mert a forgatáson három ló is elpusztult. Hoffman rendez is, Londonban forgatja a Nagy négyes című komédiát, amely egy operaénekeseknek és zenészeknek létrehozott idősotthonban játszódik.

Dustin Hoffman egyedülálló módon három olyan filmben is főszerepet játszott, amely elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat (Éjféli cowboy, Kramer kontra Kramer, Esőember), ötször kapta meg a Golden Globe-díjat, van Emmy-díja is, 2009-ben pedig a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének tagjává avatták. A kitüntetés hallatán elsírta magát, erről később azt mondta: „az én koromban már az időjárás-jelentésen is elsírja magát az ember”.

A színésznek két házasságából hat gyermeke van, s immár kétszeres nagyapa is, politikai nézeteit tekintve a demokraták lelkes támogatója.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.