Leviszem a kutyát sétálni – mondta 1949 januárjában egy római szállodában Roberto Rossellini (1906–1977) akkori múzsájának és szeretőjének, Anna Magnaninak (1908–1973).
A kutyát a rendező a hotel portására bízta. Rossellini a repülőtérre ment és New Yorkba sietett Ingrid Bergmanhoz (1915–1982), akit felkért a Stromboli – Isten földje című filmje főszerepére. Így kezdődött az érzelmek küzdelme Rossellini, Bergman és Magnani között – mondta a Corriere della Sera napilapnak Francesco Patierno, a La guerra dei vulcani (A vulkánok harca) című dokumentumfilm rendezője.
Az alkotás, amely a felújított klasszikusokat bemutató Venezia Classici program filmtörténeti dokumentumfilmjei között szerepel, az 1949 nyarán Stromboli vulkánszigetén forgatott film történetét eleveníti fel korabeli, eddig nem látott felvételekkel. A Stromboli nem aratott közönségsikert, de megpecsételte Rossellini és Bergman szerelmét. Magnani a – szintén 1949 nyarán forgatott – Vulcano című filmmel válaszolt, amelyet a Stromboli melletti, azonos nevű szigeten forgattak a főszereplésével. Ez a film sem került be a mozitörténelembe.
Az egymástól karnyújtásnyira levő Vulcanón és Strombolin érzelmi tragédia tombolt. Magnani, a Rossellini rendezte Róma, nyitott város című film hősnője így küzdött a Casablancában legendás szerepet játszott hollywoodi királynővel, Bergmannal. A két nő nem találkozott egymással, és Magnani örökre búcsút mondott Rossellininek. Rossellini, akinek Bergman három gyermeket szült, 1956-ban végül őt is elhagyta – mondta el Patierno.
