Tabutémákat is feszegetnek a gyerekkönyvek

A kortárs ifjúsági regény volt a témája a Gyermek- és Ifjúsági Írók Szekszárdi Tanácskozásának. A rendezvénynek a Tolna megyei Illyés Gyula könyvtár adott otthont augusztus 23-án és 24-én, a szakmai programokat a Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársai állították össze. A kétévenként megrendezett tanácskozást 1971-ben szervezték meg először.

A tanácskozáson Dian Viktória, a Móra kiadó főszerkesztő-helyettese azokról a könyvekről beszélt, amelyek tabutémákat feszegetnek. A könyvkiadásban korábban a 80-as, 90-es években a Piknik sorozatban jelentek meg olyan regények, amelyek a fiatalok számára íródtak tabutémákról (drog, válás, családon belüli erőszak). Több évtizedes hallgatás után most újra kiadnak ilyen regényeket a kiadók. A Móra Kiadó gondozásában jelent meg például Beate Teresa Hanika Soha senkinek című könyve, mely egy elhallgatott témáról: a családban történő szexuális zaklatásról szól.

Wittmann Ildikó, a Csodaceruza folyóirat munkatársa Jan Teller Semmi című regényéről beszélt. A mű kapcsán vita alakult ki, hogy szükség van-e olyan művekre, amelyek felzaklatják az olvasókat, és szembesítik olyan problémákkal, amelyekkel nem feltétlenül találkoznának a maguk közösségében. Rigó Béla író előadásában kitért arra, hogy milyen kevés magyar történelmi regény jelenik meg az ifjúság számára, miközben a történelem fontos része a társadalmi közbeszédnek.

Németh Eszter, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi weboldal szerkesztője előadásában kifejtette, az ifjúsági irodalom sok esetben összességében a lektűr kategóriájába sorolódik, holott vannak olyan értékes szépirodalmi művek is, amelyek időtállóak, túlmutatnak az eldobhatóság kategóriáján.

A jelenlévők egy javaslatot is megfogalmaztak a kortárs ifjúsági regényről, amelyet eljuttatnak a döntéshozókhoz, és amelyet a Csodaceruza folyóiratban jelentetnek meg.