Az osztrák rendőrség pénteki közlése szerint a művésznő verőértágulat (aneurizma) okozta agyvérzésben halt meg; az idegenkezűség kizárható. A zongoraművész egészségi okokra hivatkozva mondta le két bukaresti koncertjét is a közelmúltban, így elképzelhető, hogy már az érszakadás előjelei (fejfájás, hányinger) okoztak nála rosszullétet. Ursuleasa elvált, egy ötéves kislányt hagyott hátra.
Csodagyerekként indult, majd nemzedékének egyik legeredetibb zongoristájává érett. Tizenhét évesen nyerte el a Clara Haskil Zongoraverseny első díját, tíz évvel később a San Francisco Chronicle kritikusa pedig már így írt róla: „Ilyen Beethoven-játékot nem hallottunk Claudio Arrau vagy Clara Haskil óta”. Temperamentumos és technikailag csiszolt játékát hallhatta már a New York-i Carnegie Hall, a bécsi Konzerthaus, a kölni Filharmónia, a zürichi Tonhalle vagy épp az amszterdami Concertgebouw közönsége. Tavaly a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is koncertezett.
Michaela Ursuleasa 1978-ban született Brassóban, apja roma dzsesszista, anyja moldovai énekesnő volt. Nagyon korán elkezdődött zenei pályafutása. Tanulmányait 1990-től Ausztriában folytatta. Kiegyensúlyozott nemzetközi karriert épített, koncertkörútjainak fontos állomásait jelentették a német nagyvárosok hangversenytermei.
Visszatérő vendégszólistája volt olyan együtteseknek, mint például a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, a Berni Szimfonikus Zenekar, a Mozarteum Zenekara, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Londoni Filharmonikusok. Az őt vezénylő karmesterek neve között szerepelt Daniele Gatti és Marek Janowski, emellett számos fesztivál – köztük Luzern, Salzburg, Graz, New York – fellépője volt. Ursuleasa első lemeze 2010-ben jelent meg és azonnal elnyerte az ECHO Klassik Az év szólóalbuma díját. A lemezen Beethoven, Brahms, Ravel, Contantinescu és Ginastera argentin zeneszerző művei hallhatók. Utolsó albumát, a Román rapszódiát 2011-ben készítette el.
Részlet a 2009-es bukaresti újévi koncertből, amelyen Liszt egyik zongoraversenyét játssza: