„A levéltárosok a tények emberei. Ha valaki alaposan meg akar érteni egy korszakot, végül mindig a levéltárosok által őrzött iratokhoz, az általuk feltárt tényekhez fog eljutni” – mondta bevezetőjében Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a kommunista rendszer kártétele napjainkig ér.
„Az iratmegsemmisítések miatt nincs mód a teljes igazság kiderítésére. A kommunista rendszer aktív működtetőiről sosem fog pontosan kiderülni, hogy mit tettek, a vagyonukat hogyan szerezték. Mindenki számára fontos, hogy feltárjuk a kommunista múltat, ezért kerül a parlament őszi napirendjére a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrehozásának kérdése, melynek többek között feladata lesz, hogy területenként, ágazatonként, megyénként összeállításokat közöljön a korszak, a rendszer működéséről, működtetőiről, felelőseiről.”
A csütörtöki előadások részben nemzetközi kitekintést tettek a csehországi, szlovákiai kutatási lehetőségekre, az 1944–45-ös délvidéki magyar tragédia áldozatainak azonosítására, a kárpátaljai iratfeltárások akadályaira, illetve a nyugati magyar emigráció történetére vonatkozó kutatásokra.
A délután folyamán a levéltáros előadók mellett megszólalt Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, aki a múlt feltárásával és a szükséges jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban fejtette ki véleményét. „A kommunista rendszer működése nem lesz úgy rekonstruálható, hogy az egyéni felelősség minden esetben megállapítható legyen. Reális esély arra van, hogy egy szakemberekből álló bizottság fel tudja tárni a kommunista időszak működésének egészét, úgy, hogy ahol a felelősséget egyénileg meg lehet állapítani, ahol egy-egy ügynök tevékenységét nyilvánosságra lehet hozni, ott az adatvédelmi korlátozásokra is tekintettel ezt megtegye. Ebben a tekintetben elsőként a közszereplők kell hogy sorra kerüljenek.”
Az esti kerekasztal-beszélgetés levéltáros résztvevői egyetértettek abban, hogy tágítani kell a tudományos kutatók lehetőségeit, biztosítva számukra a szenzitív személyes adatok megismerését is. A pénteki zárónapon az egyháztörténeti kutatások kerültek a középpontba. Az előadások érintették a politikai rendőrség egyházakkal kapcsolatos iratainak kutatási nehézségeit és az egyházi témájú minősített iratok felülvizsgálatát a Külügyminisztérium gyakorlatában. Arra is választ kerestek, miért ügynökközpontú a jelenkori magyar történetírás.
