Amerika, ahogy igazán szerettük

Több mint 1600, a harmincas-negyvenes évekből származó színes fotográfiát publikált a washingtoni Kongresszusi Könyvtár az interneten.

Bármilyen korai színes filmet vagy színes fotográfiát nézünk meg, hihetetlen élmény mindazok számára, akik érdeklődnek a múlt iránt. Ahogy a 19. század első felének dagerrotípiái, az első fotó arcképek a romantika nagyrészt festményekből és ódon regényekből ismert korát teszik kézzelfoghatóvá a 21. század embere számára; úgy a második világháború előtti vagy éppen háborús színes fotók egy életünk folyamán nagyrészt fekete-fehér fotókról vagy filmekről megismert világot hoznak közel hozzánk. Mintha elfelejtettük volna, hogy nagyszüleink kora is színes volt – bizonyos tekintetben sokkal színesebb, mint a mi globalizált, uniformizált, bár tarkálló, de mégis tompa jelenünk. Ennek kiváló példája az amerikai Kongresszusi Könyvtár interneten is elérhető, a nemzeti örökség bemutatását célzó, összesen mintegy 175 ezer darabos archívfotó-gyűjteménye.

A gyűjtemény igazi ékköve a Flickr fotómegosztó oldallal közösen az elmúlt időszakban létrehozott, több mint 1600 darabos korai színesfotó-kollekció, melynek darabjait nagyrészt az Egyesült Államok mezőgazdasággal és háborús információkkal foglalkozó hivatalainak megbízásából készítették fotográfusok 1939 és 1944 között. Ennek megfelelően az Egyesült Államok két igencsak eltérő világát örökítették meg: a nagyvárosok és a glóbusz pezsgésétől távoli agrárvidékek, hátsó udvarok miliőjét és a háborúra készülő vagy már háborúzó USA nem kevés propagandacéllal készült seregbeli jeleneteit.

Akár egyik, akár másik témakört nézzük, mégiscsak Amerika aranykorát láthatjuk, amint egy fiatal állam világhatalommá fejlődik, s végső soron a jó oldalon harcol egy nagy háborúban; miközben a hátországban egykedvűen folyik tovább a farmok és a kisvárosok élete. Tökéletes élességű, perfekt kompozíciókkal, mély kontrasztokkal és élénk színvilággal rendelkező fotók sorakoznak a gyűjteményben. Ahogy az oldalról nemrég beszámoló Kívül tágasabb blog kommentelője írja, ezek a fotók 9x12 cm-es síkfilmre készültek, speciális, műszaki jellegű fényképezőgéppel, felbontásuk nagyjából 100-120 megapixelnek felel meg. A fotókat a Flickr felhasználói ráadásul tagelhetik, további információkkal egészíthetik ki, a közös emlékezés helye így a közösségi tudásmegosztás színtere is – és épp ez volt a projekt célja.

A színes felvételeken egyaránt láthatunk bádogkalyibában élő, mégis büszke tekintetű feketéket, szikár farmereket és cowboyokat, játékpuskával játszadozó gyerekeket, eredeti népviseletét még őrző norvég bevándorlókat; csakúgy mint korabeli bálnaautókat, újságokat olvasó, keménykalapos polgárokat, háborús felkészülésben segítő nőket és fiatalembereket s persze eltökélten a távolba néző katonákat is. Külön élmény a képek hátterének böngészése: korabeli, kézzel pingált reklámok, mindennapi használati eszközök láthatók, amelyek bár viharvertebbek, kopottabbak, mint mai utódaik, mégis valahogy életközelibbek azoknál. Karakterük van. Csakúgy mint az összes megörökített arcnak is.

Nemcsak itt, hanem a magyar Fortepan oldalon összegyűjtött korai huszadik századi fotóportrék feltűnő jellegzetessége is ez: nagyrészt a tömegtermékek, tömegtársadalmak, tömegemberek kora előtti dolgokat és figurákat látunk. Egy olyan korszak emlékei a fotográfiák, amikor egyszerűen minden karakteresebb volt, mint mai, büszkén, de tévesen individualistábbnak tartott jelenünk. A fekete-fehérként megismert, egyre homályosuló huszadik századi múlt színessé válásával megelevenedik nagyszüleink kora, s csak remélni tudjuk, hogy a kiváló amerikai gyűjteményhez hasonlóan, és az 1945 előtti színes fotókat szintén tartalmazó magyar Fortepan-kollekció mellett egyszer a magyarországi korai színes fotográfiák mind szélesebb gyűjteményét is egy helyen böngészhetjük majd.