A 2013. március 23. és szeptember 4. között megtekinthető kiállítást két és fél éven át készítették elő, és a múzeum egyik legnagyobb jövő évi rendezvénye lesz. A jegyek 14 fontba (5 ezer forint) kerülnek, árusításukat kedden kezdték meg. A rendezők szándéka szerint a tárlat azt mutatja be, hogy milyen hatást gyakorolt David Bowie a művészetre és a kultúrára.
„A tárlat egy olyan személyről szól, aki művészetével befolyással volt arra, miként élünk” – hangsúlyozta Victoria Broackes, a kiállítás társkurátora. Mint kifejtette, nem egy retrospektív kiállításról van szó.
„A jelenről szól, azt akarjuk, hogy a látogatók érzékeljék, miként változtatta meg világunkat David Bowie” – magyarázta Victoria Broackes.
A Ziggy Stardust-kosztüm mellett az énekes hatvannál több színpadi jelmezét vonultatja fel a kiállítás, köztük a Union Jack angol nemzeti lobogót „mintázó” zakót, amelyet David Bowie és Alexander McQueen brit divattervező az Earthling című album borítója számára tervezett.
A kiállítás látogatói megtekinthetik David Bowie kézzel írott dalszövegeit, naplóbejegyzéseit, vázlatait, hangszereit. A tárlat bemutat fényképeket, filmeket, videoklipeket is.
Szokás mondani, hogy a zseni az, aki kitalálja önmagát. Ez hatványozottan érvényes az idén 65 éves David Bowie-ra is. A jelenleg az Egyesült Államokban élő, David Robert Jonesként 1947-ben anyakönyvezett londoni alkotó 1965 óta viseli a nevet, amin a világ ismeri.
Ha azt mondjuk, hogy Bowie egyike a század meghatározó rockzenészeinek, még távol járunk az igazságtól. Az eleinte hagyományos bluest játszó Jones ugyanis az egyik leghatásosabb átváltozó művésznek bizonyult: megteremtette Bowie-t, a sokoldalú előadót, aki sajátos megjelenésével és kifinomultságával is kilógott a hatvanas, majd a hetvenes évek rockzenei életének mezőnyéből. Kozmikus alkotói magánya akkor teljesedett ki igazán, amikor megteremtette Ziggy Stardust alakját, aki egyfajta űrbéli „alteregóként” – mint a Földünkre csöppent elegáns, bár kissé extravagáns idegen – osztotta meg dalait a földlakókkal.
Bowie nemcsak a külsejét, hanem a zenei stílusokat is előszeretettel váltogatta. A hard rockos, glames hangzást bátran cserélte diszkós vagy kimondottan popos megoldásokra, a kilencvenes évek végén pedig örömmel kísérletezett az olyan, akkoriban a virágkorukat élő elektronikus stílusirányzatokkal, mint a jungle vagy a drum and bass, miközben nem átallott az angol identitását és nosztalgikus érzéseit is vegyíteni ezzel a kísérletező kedvvel. Bowie filmeken is bizonyította előadóművészi tehetségét, és festőként is figyelemre méltó pályafutást tudhat magáénak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!