Híres írónak is elkél egy kis péer

Az Európa Kiadó James Joyce újrafordított Ulysseséhez olyan oldalt kanyarított, hogy az információbőség szinte szétfeszíti a képernyőt.

És ha ez nem elég, akkor ott van a városi legenda arról, hogy Horthy Miklóst angolra tanította volna egykoron az ír tollforgató. A történet szerint a még ismeretlen író Pulában, a magyar nyaralók által is kedvelt horvátországi városban élt, és ott adott nyelvleckét az akkor még szintén kevésbé ismert későbbi kormányzónak. Ez a szál feltűnik mind a Joyce-életrajzokban, mind az egyik Horthy-biográfiában (Thomas L. Sakmyster munkájában), és egyes irodalmi művekben is felbukkan Békés Páltól kezdve Esterházy Péteren át Cserna-Szabó Andrásig. A tények számbavétele után a városi legendákra szakosodott oldal szerzője azonban arra jutott: nincs bizonyíték az anekdotikus történet valódiságára, bár nem zárható ki, hogy a tengerésztiszt és az író ismerték egymást. Azt nem garantáljuk, hogy ezzel kapcsolatban a regény oldalán még nagy leleplezésre számíthat az olvasó (bár ki tudja), viszont a részletek, színes mellékzöngék és érdekességek olyan tárházává duzzadt időközben a májusban elindított magyarulysses (szójáték!), ami megerősíti, hogy a közösségi média nemcsak elvonja a figyelmet a fontos és értékes szellemi mutatványokról, hanem okosan felhasználva megsokszorozhatja a figyelemfelkeltésre szánt energiát.

A magyarulysses oldalán szembetalálhatjuk magunkat mindenféle popkulturális forgáccsal is: a már emlegetett Joyce-hűtőmágnes ujjbábbal éppúgy, mint a regényhez készített fiktív „metrótérképpel”, ami segít eligazodni a szövegben. De felkerült többek között Kate Bush egyik klipje, aminek szövege a regény egyik monológjából lett összerakva. Aztán a regényt színesítő szójátékok (szegény fordítók!) némelyikének eredetére, hátterére is fény derül. És ha ez nem elég, az előzékeny szerkesztők még egy receptet is kimazsoláztak a könyvből (Vese à la Bloom). Remélhetőleg kitart még sokáig a lendület, hiszen az ilyen oldalak megléte tényleg arról tanúskodik: a regények belső világa ezer szállal kapaszkodik a „külvilág”, a valós élet mozzanataira, és ezek megismerése jótékonyan befolyásolhatja az olvasási kedvet éppúgy, mint azt, hogy kedvenc szövegünkhöz vissza-visszatérjünk.