Kemény krimi az '56-os forradalomról

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Öt kötet és a komoly kritikai sikerek után utoljára nyomoz Gordon Zsigmond, az elszánt újságíró: ezúttal az 1956-os forradalom zűrzavaros napjaiban.

Szathmáry István Pál
2012. 09. 12. 11:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki ismerte és szerette a korábbi köteteket, az utolsó Gordon-akciót sem fogja kiolvasatlanul a sarokba vágni. A korrajz megteremtése szinte már csípőből megy a szerzőnek, és talán még azoknak is élvezetet okozhat az ’56-os történésekkel való szembesülés, akik naprakészen tudják, mikor mi történt. Leginkább azért, mert Gordon örökös kívülállása itt is érvényesül: Bécsből érkezik a magyar fővárosba, így sok mindent nem tudhat, ami a városban élők számára nyilvánvaló (Gordon az ÁVO vendégszeretetének megtapasztalása után döntött az ország elhagyása mellett). A forradalom pedig kiváló „kulissza” egy kemény krimihez, hiszen minden mozgásban van, minden megtörténhet.


Gordon nem csak a nemzetközi újságírók körében fordul meg, de azért, hogy rájöjjön, miért ölték meg azt a lányt Bécsben, aki az ő nevelt lánya papírjaival dolgozott kint az éjszakában, alámerül a fővárosi alvilágba is, pesti srácokkal találkozik, és bepillantást nyerhet a kommunista pártelit korrupciós hálózatába is. Mint az első két regény esetében, most is komoly erénye a szövegnek, hogy képes megmutatni: a mára már tankönyvi illusztrációvá fakult múlt felszíne alatt ugyanolyan hétköznapi élet zajlott, mint ma, esendő és a világ folyását illetően többnyire tudatlan, vagy kevés tudással rendelkező polgárokkal. Az alsóbb néprétegek világa is feltárul: a munkásosztály korántsem tűnik boldognak és elégedetten a kötet lapjain, Kondor pedig elszántan semmisíti meg a korszakkal – a forradalmat megelőző időkkel – kapcsolatos bármiféle nosztalgia esélyét is.

Jogos viszont a kritika, hogy maga a történet – a tulajdonképpeni nyomozás – ez esetben eléggé vérszegényre sikerült. Annyi mindenképpen felhozható a szerző mentségére, hogy a kemény krimiben sosem a szálak csavarodása a lényeg, hanem maga a nyomozás folyamata, ahogy a főhős alászáll a társadalmi pokol különféle bugyraiba. Így vagy úgy, de az utolsó Gordon kaland a sorozat jobban sikerült darabjai közé tartozik. Elégikus búcsú egy karakteres magyar nyomozó figurájától, aki talán jobban is teszi, ha lelép a színről: a forradalmat követő, morálisan csoffadt időszak maradjon meg Kántor kutyának, meg a szocialista krimik sablonnyomozóinak

(Kondor Vilmos: Budapest novemberben. Agave Könyvek, 2012, 320 oldal, 2980Ft)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.