Könyvfilm: visszacsal a könyvesboltba?

Könyvtrailer, könyvfilm, könyvelőzetes. Könnyebben megveszünk egy könyvet, ha film is van róla? És ha van, milyen legyen?

Ami az első könyvtrailerversenyt illeti, mennyiségileg mindenképp sikert könyvelhet el a szervező Prae.hu művészeti portál. Rengeteg videó érkezett a pályázatra, de nagyon látszik, hogy az alkotók még épp csak, hogy kezdik kapiskálni, miről szól ez a műfaj. Néhány szempont felmerült azért, ezek alapján is próbáltunk szemezgetni a felhozatalból, és persze az is kiderül, kik voltak a szakmai verseny győztesei a Jövőnéző Könyvtrailerversenyen, amelynek összes indulója megtalálható itt.

Az olvasónak, hogy elolvassa

Sokan szem elől tévesztették ezt a pályázók közül, amiért nem lehet nekik szemrehányást tenni, hiszen az, hogy a könyvfilm tulajdonképpen reklám, talán még nem számít evidenciának. Kóstolgatjuk a műfajt, és néha elfelejtjük, hogy a könyvfilm egy link, aminek a könyvre kellene mutatnia. Nem hátrány persze, ha egy kétperces kisfilm önmagában is egy egészet alkot, és ha a készítőjének saját nézőpontja van adott könyvvel kapcsolatban. Néhány filmet épp ezért többször is végignéztem, hosszasan gyötrődtem a hibái és erényei felsorolásával, mire rájöttem, hogy mindegy, mert nem akarom elolvasni a könyvet. Ez alapján már sokkal jobban tudtam szelektálni. Az összes videón végigrágtam magam, és egyéni ízlésemet is figyelembe véve a hatvanhárom film elfogyasztása után a legjobban Falvai Mátyás prózakötetét és az egyetemista prostituáltakról szóló riportkönyvet szerettem volna elolvasni. (Nem számítva azokat, amelyeket egyébként is el akartam olvasni, azokat, amelyeket már olvastam, és azokat, amelyektől látatlanban is kiver a víz – de hát preferenciái minden átlagos olvasónak lesznek.) Közben némi irigy csodálattal néztem végig nem egy olyan könyvfilmet, amelyekben alig történt utalás arra vonatkozólag, hogy könyvről szólnak. Az iskolapélda a Lackfi János mesekönyvéről szóló könyvfilm, amely tulajdonképpen az illusztrációkat reklámozza. Tény, hogy ezek gyönyörű szépek, de engedtessék meg, hogy arra is kíváncsi legyek, miről szól a könyv.



A könyvről, de hogyan?

Ez a kérdés másokban is felmerült: például azokban a kiadóvezetőkben, akik az eredményhirdetést kísérő szakmai beszélgetésen összeültek, hogy a könyvfilmekről beszéljenek. A legkézzelfoghatóbb következtetést Péczely Dórának, a Helikon Kiadó igazgatójának sikerült levonnia, őszerinte ugyanis kétféleképpen szólhat a könyvfilm a könyvről: adhat át hangulatot és információt. A kettő közötti választás szerinte stratégiai döntés, függ a könyv jellegétől, de végeredményben – mint egy könyv kiadása általában – ez is lutri egy kicsit.
Nem is biztos, hogy könnyű elválasztani a kettőt – ember legyen a talpán, aki eldönti, hangulatot vagy információt ad-e át például a fent említett személyes kedvencem, a Falvai Mátyás-kötet könyvfilmje. Viszont igaz rá az, amit Sárközy Bence, a Libri kiadó vezetője hozott fel: nem könnyű olyan könyvfilmet készíteni, amit utána önmagáért osztanak meg a közösségi oldalakon, és ha sikerül, akkor sem biztos, hogy ez a könyv megvásárlásához vezet. Előfordulhat, de ettől függetlenül a mellékelt videót biztosan megosztanám csak úgy poénból, Falvai Mátyást pedig eltenném a szellemes szerzőknek fenntartott fiókba, ami nem biztos, hogy hátránnyá válik a könyvvásárlás szempontjából.

Megoldhatatlan feladat – vagy mégsem?

A legnehezebb feladat verseskötethez készíteni egy ilyen könyvfilmet, itt ugyanis az esetek többségében nem áll rendelkezésre konkrét külső történet. Néhányan ennek ellenére is belevágtak, de a versekben ábrázolt belső történések megjelenítése kevésbé sikerült, inkább hangulatos vagy kevésbé hangulatos képekkel illusztrálták a verssorokat, amiknek hol volt, hol nem volt közük a versekhez, amikről szóltak. Ennek dacára a versenyen kialakult spontán börze jól ütött ki például a Köllő Ildikó–Balázs Brigitta páros számára: a JAK-füzetek sorában megjelent, Nagypál István A fiúkról című kötetéhez készített freestyle (tehát nem a pályázatban részt vevő kiadók megrendelésére, hanem saját szakállukra készült) filmjüket megvette a kötet kiadója, a JAK-füzetek sorozat szerkesztőpárosa, Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán, ezenkívül a film a közönségdíjat is besöpörte.


Ki nyert?

A Jövőnéző Könyvtrailerverseny tapasztalataival tulajdonképpen mindenki, beleértve a tágabb értelemben vett könyvszakmát és a filmeseket, sőt az olvasókat is. A profi kategóriában a díjazás megfelelt a szakmai zsűri vegyes összetételének. Az ítészek között volt Benedek Anna, a Prae.hu irodalmi rovatvezetője, Divinyi Réka forgatókönyvíró, Fabricius Gábor reklámszakember, Forgács Nóra Kinga, a Prae.hu filmes rovatának vezetője és M. Tóth Géza animációfilmes rendező. A filmes-, könyves- és reklámszempontok érdekes módon egy mesekönyv könyvtrailerénél találkoztak. A háromszázezer forintos első díjat Erdős István vehette át, aki Aprótörpe indiánok című könyvéhez maga rendezett könyvtrailert Bonczföldi Andreával (animátor), Pásztohy Pankával (designer) és Erdős Jonatánnal (narrátor) a Pozsonyi Pagony könyvkiadó számára.


A film szép lett, ami nem is csoda, hiszen a látványvilág adott volt a könyv illusztrátora, Pásztohy Panka jóvoltából, hatalmas fejtörést tehát nem igényelt az, hogy mit mutassanak meg a filmen. A második díjat Koszti Zsuzsanna (VJ FLlux) kapta, aki Mats Strandberg–Sara Bergmark Elfgren A kör című kötetéhez készített trailert a GeoPen Kiadó számára. Ez a videó valóban profi módon horrorisztikus, és kiderül belőle, hogy boszorkányok léteznek, valamint hogy félelmetesek: valószínűleg hangulati klipnek szánták, a zsűri pedig valószínűleg filmes szempontok alapján ítélt ezúttal. A harmadik, százezer forintos díjat Hubai Gergely Torn music című, a Silman-James Press által kiadott kötete számára készített könyvtraileréért a zLabor számára ítélte oda a zsűri. Ők készítették korábban a Magvető első könyvfilmjét Szeghalmi Lőrincz Levelek az Árnyékvilágból című kötetéhez.