Megmenekülnek-e a művészmozik?

Október 1-jéig pályázhatnak az artmozik a digitális fejlesztésre szánt költségvetési támogatásra. Ez ugyan jó hír, de a mozik jövője kétséges.

Október 1-jéig pályázhatnak az artmozik a digitális fejlesztésre szánt költségvetési támogatásra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rendelete szerint. A vissza nem térítendő költségvetési támogatást utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás formájában, egyösszegű támogatásként igényelhetik az artmozik üzemeltetői. Ez a jó hír ráfért az artmozikra, amelyek jövője azonban továbbra is kétséges, az alkalmi segítségek ugyanis nem elegendők a túlélésre, a tüneti kezelésen túl kiszámítható, fennmaradásukat támogató pályázatokra volna szükség.

A legfőbb probléma, hogy ezek a filmszínházak – Európa-szerte – piaci alapon működni nem tudnak, mivel olyan szerzőibb, szűkebb rétegeknek szóló, komoly kulturális értéket képviselő filmeket vetítenek, amelyeknek a nézettsége – leginkább önhibájukon kívül – napról napra szűkül. Mindez ugyanakkor nem jelenti feleslegességüket, s bár a vidéki mozisok kijelentését – hogy a fővároson kívül ők a kultúra végvárai – nem mindenki osztja, a kultúrához való hozzáférést vitathatatlanul kiemelten biztosítják a művészi filmekre szakosodott filmszínházak az ország bármely településén – s ez alól a főváros sem kivétel.

2011 óta nem történt olyan pályázati kiírás, ami az artmozik normatív fenntartására irányult volna, bár az artmozik működtetése a módosított filmtörvényben is szerepel, így a filmszínházak mind nehezebben küzdenek meg likviditási gondjaikkal. „Az artmoziknak kiszámítható működést kellene biztosítani abból a magatartásból kifolyólag, hogy művészfilmeket akarnak vetíteni” – fogalmazott Bakos Edit, az Artmozi Egyesület elnöke, aki az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatójaként maga is kulturális értéket közvetítő mozit irányít. Budapesten korábban a Fővárosi Önkormányzat támogatta a művészmozikat, s vidéken jelenleg is segíti a városvezetés a legtöbb ilyen intézményt, amelyek vezetői szerint a szóban forgó összeg nélkül már régen bezártak volna. Igaz, ez önmagában nem jelent elegendő segítséget. A tarthatatlan helyzetre reagálva a Magyar Nemzeti Filmalap májusban 65 millió forintnyi támogatást ítélt meg az artmozik számára, de ez csak átmeneti segítségnek tekinthető.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, felismerve a 35 mm-es filmről vetítő artmozik technikai lemaradását a digitálissá váló multiplexekhez képest, tavaly kiírt egy olyan digitalizációs pályázatot, amely az artmozik technikai fejlesztését segíti. Ugyanez a kiírás jelent meg múlt héten ismét, miután utódja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a nyár elején szakmai egyeztetést tartott a kérdésben.

A fejlesztés mindenképp üdvözlendő, s előremutató, főleg annak fényében, hogy Európa artmozijai éppen a héten készülnek nemzetközi összefogással segélykiáltást megfogalmazni az Európai Unió vezető tisztségviselői és döntéshozói felé. Kérésük, hogy forrással, pályázattal segítsék elő az artmozik digitális fejlesztését, ezzel is növelve versenyképességüket, s csökkentve lemaradásukat a multiplexekhez képest. Ebben a magyar artmozipark helyzete a tavalyi és mostani kiírással jelentősen javul. Most már csak art kategóriájú filmekre lesz szükség a rendszerben. Jelenleg ugyanis még nincs filmszakmai bizottság, amely a művészfilmek besorolásáról dönt, a törvény szerint automatikusan besorolt artfilmek száma pedig láthatóan nem elegendő a rendszer működtetéséhez.