A költő és Gyarmati Fanni szerelme 1927-ben, a baráti társaságban Fifinek becézett lány 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Kapcsolatukban ugyan voltak kilengések, de Gyarmati Fanni türelme, szeretete és hűsége a mai napig töretlennek látszik.
Fanni 1912. szeptember 8-án született. Édesapja, a budapesti polgári családból származó Gyarmati Dezső gyorsíróirodát működtetett magánvállalkozóként, köztisztviselőként pedig a parlament gyorsíróirodájának volt a vezetője. Lánya később az általa alapított iskolában tanított gyorsírást, aztán a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
Közös otthonukat a Pozsonyi út 1. számú házban rendezték be, közvetlenül az esküvő után, s Fanni a mai napig ebben a lakásban lakik, a névtáblán most is dr. Radnóti Miklós neve áll. A költőt 1944-ben nyilasok ölték meg, férje tragikus halála után Fanni nyelvtanárként és Radnóti hagyatékának gondozójaként dolgozott, amiért 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki, valamint a XIII. kerület és Budapest díszpolgára. Radnóti teljes kéziratos hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta.
Gyarmati Fanni nyolcvanhat éve hűséges férjéhez, nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, egyenrangú félként tekintettek egymásra. Tehát ha a legfigyelemreméltóbb múzsák egyikének nevezzük, azzal nemcsak Radnóti költészetének magasságait dicsérjük. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, az élethez való köteléket.
