Tavaszra megújul a Mátyás-templom

Evangéliummal, azaz örömhírrel érkezett a Mátyás-templomba Balog Zoltán miniszter: 2013 májusában befejeződhet a templom rekonstrukciója.

Tölgyesi Gábor
2012. 09. 25. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintegy tíz évvel ezelőtt „ketrec” állt a Mátyás-templom körül: hullottak a kőburkolatok, a faragott díszítések, a Béla-torony majolikamázas cserepei, de az épület állapotromlásának ezek csak a leglátványosabb – és legveszélyesebb – jelei voltak. Bár az esztergom-budapesti érsekség kezdeményezésére 1998-ban már folytak a templom épületdiagnosztikai vizsgálatai, melyek teljes költségét a plébánia állta, és három évvel később – a műemlékvédelem közreműködésével − már lehetett tudni, milyen beavatkozások szükségesek, a templom rekonstrukciójának melyek a várható költségei, 2002-ben az épp hatalomra kerülő, szocialista többségű kormány teljes érzéketlenséget tanúsított. Meglehet, az zavarta, hogy a Fidesz 2002-es kormányprogramjának volt a része: „Befejezzük a budai Vár és a Mátyás-templom rekonstrukcióját.”


A történelmi és turisztikai szempontból is kiemelkedően fontos – a világörökség részét képező, évente mintegy félmillió látogatót fogadó − templom felújításáról az akkori kultusztárca kezdetben akként nyilatkozott: „nem érzi úgy, hogy foglalkoznia kellene az életveszélyessé vált Mátyás-templom felújításának kérdésével”, e nézetet vallotta magáénak a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is.

Az állam 2003 végére meggondolta magát: az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter bejelentette, hogy a 2004-es költségvetésben 1,7 milliárd forintot különítettek el a templom rekonstrukciójára. Ám regényíró legyen a talpán, aki a következő néhány év hektikus történéseit szabatosan meg tudja fogalmazni: például miként történt az, hogy az akkori kultusztárca az általa „alaposan előkészítettnek” talált, már kész rekonstrukciós terveket lesöpörte az asztaláról, vagy hogyan indokolták, hogy a 2006-ban megkezdett rekonstrukció költségvetéséből 2010-ben mintegy félmilliárd forintot elvontak?

Mindezek ismeretében az emberi erőforrások minisztere (aki „civilben” református lelkész), Balog Zoltán keddi bejelentése helyénvaló volt: evangéliummal, azaz örömhírrel érkezett a Mátyás-templomba. (Az pedig nem tűnt túlzásnak, hogy a Mátyás-templom mostani rekonstrukcióját egy „szenvedéstörténethez” hasonlította.) Mint mondta, a templombelső felújítására az állam 2012-ben 1,27 milliárd forintot irányzott elő, az elvégzett munkákra már az év első felében elment a pénz. Annak érdekében, hogy a felújítás ne akadjon meg (újfent), szeptember 19-én a kormány úgy döntött: a rendkívüli kormányzati intézkedések keretének terhére többlettámogatást ad. A kormány most egyrészt visszaadja azt a félmilliárd forintot, amit 2010-ben a szocialista kormányzás alatt elvontak, valamint további 200 millió forintot is folyósít a rekonstrukcióra, míg jövőre 1 milliárd forintot terveznek a munkálatokra. „Az eredeti tervekhez képest ugyan három évvel később, de 2013. május 31-én kívül-belül megújulva tudja várni a híveket a Mátyás-templom” − fogalmazott Balog Zoltán.


A miniszter emlékeztetett: az állam 2011-ig 5,5 milliárd forintot fordított a felújításra: ebből újult meg kívülről a templom, bővültek, szépültek meg a múzeumi kiállítóterek is. A kulturális államtitkár, L. Simon László pedig ígéretet tett arra, hogy a szocialista kormány idején lenullázott egyházi örökségvédelemre 2014-től nagyságrendekben akkora forrás lesz, amekkorát a Mátyás-templomra fordít az állam. A végösszeg 8,5 milliárd forint, ám a Mátyás-templom rekonstrukciójának valódi szellemi értéke pénzben nem kifejezhető.

Süllei László protonotárius, kanonok, a Mátyás-templom plébánosa is erre utalt köszönőbeszédében: a templom olyan szent hely, amely azokat is befogadja, akik a vallástól amúgy távol állnak. Felidézte: az 1956-os forradalom menekültjei közül sokan e templomban búcsúztak el az országtól.

A Mátyás-templom történelmi színhely is. Még Árpád-házi királyunk, IV. Béla építtette a 13. század derekán, igaz, az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította. Itt koronázták királlyá Károly Róbertet, Mátyás királyt és Ferenc Józsefet. Schulek Frigyes tervei alapján a 19. század végén építették át neogótikus stílusban, ám az épület több részletében is őrzi hétszáz éves történelmét.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.