Végre egy ünnep, ami összehoz!

A szomszédünnepben nincs semmi különös, és éppen ettől működik. Szombaton Magyarország lakói is egy arasszal közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Mint minden jó kezdeményezés esetében, itt sem kell semmi különösre gondolni: a szomszédünnep egyszerűen arra ad apropót, hogy mindenki szóba álljon a szomszédjával. Magyarország két éve csatlakozott az európai kezdeményezéshez, tavaly már országos szomszédünneppel, ekkor összesen 120 helyszínen tartottak összejövetelt. A jelentkezésre idén is az utolsó pillanatig van lehetőség, de a tapasztalatok szerint legkevesebb három-négy nap azért kell a szervezésre.

– Az evés-ivás, a közös főzés szinte mindig része ezeknek a találkozóknak, de a tapasztalatok szerint bőven belefér a szomszédünnepbe egy helytörténeti vetélkedő, egy tűzoltóbemutató, a környék anekdotakincsének vagy épített örökségének bemutatása, a legöregebb és legfiatalabb lakó köszöntése, kutyások találkozója vagy egy közös meccsnézés, de olyan is előfordult, hogy kötélhúzóversenyt rendezett egy utca két oldala – sorolja a példákat Dóka Tibor Gyula, a szomszédünnepet koordináló Hungarofest ügyvezető igazgatója.

A szomszédünnep programja mindig arról szól, amit a vállalkozó szellemű lakóközösség, utca vagy település szervezői kigondolnak. – Olyan is előfordult, hogy a lakóközösség régi sérelmeinek, konfliktusainak elsimítását tűzték ki célul az első szomszédünnepen – emlékszik vissza az igazgató. Később más területekre is kiterjedt az ünneplés, a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ például saját bérlőit és családtagjaikat hozza össze, ezzel tulajdonképpen munkahelyi szomszédünnepet szerveznek.

Idén egyelőre csaknem ötven település és tizenkét budapesti kerület csatlakozott a rendezvényhez, de a számuk egyre nő, az egyéni résztvevők listája pedig az utolsó két hét finisében naponta ezer fővel bővült. A cél az, hogy az érdeklődők maguk szervezzenek programokat, a Hungarofest csak tanácsadást, plakátokat, ötleteket kínál a kezdeményezéshez. Dóka Tibor Gyula szerint az együttélés szempontjából sokkal nagyobb szerepe van a szomszédünnepeknek, mint azt bárki gondolná. A társadalmi közérzet javítása, a mikrokörnyezetben való jobb együttélés ennek csak az egyik oldala.

Pécs, 2010. Alakul a jószomszédi viszony. Két éve már kétezren vettek részt a városban az ünnepen

Fotó: Hungarofest

– Sokan visszajeleznek, hogy a szomszédünnep óta köszönnek a szomszédaiknak, megismerik egymást. Van, aki az ünnepből inspirálódva saját információs hálózatot épített ki a környékbeliek számára, amelyből kiderül, hogy az ott lakó egyes szakemberek miben tudnak egymásnak segíteni. Az pedig minden esetben igaz, hogy ha valaki egyszer belekóstolt, mindenképp meg akarja rendezni újra – meséli Dóka Tibor.

Más áldásos hatásait is felfedezték már ennek a kezdeményezésnek. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy ahol rendszeresen szerveznek ilyen találkozókat, ott a bűnözési statisztikák jelentősen javultak, főleg a vagyon elleni bűncselekmények terén. Azt is megfigyelték, hogy ezek a közösségek veszélyhelyzetben gyorsabban és hatékonyabban reagáltak. Meglátszott rajtuk, hogy összeszokott csapatról van szó.

Nem csoda, hogy a szomszédünnep résztvevői nemzetközi kutatások tárgyává váltak, mert ma már óriási tömeget alkotnak a csatlakozók 30 ország 1200 településéről összesen 12 millió jelentkezőt regisztráltak az eltelt tizenkét év alatt. Magyarország először 2010-ben, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program részeként csatlakozott a kezdeményezéshez, szintén a Hungarofest szervezésében. Ekkor még nem lehetett nagy számokról beszélni – kétezren ünnepeltek Pécsett 2010-ben – de nagy sikere volt a szomszédünnepnek, a legtöbb jelentkezőt mai napig Pécsről regisztrálják.

Idén már a második országos szomszédünnep lesz Magyarországon, és úgy tűnik, ebben az évben a civilek mellett sokkal több önkormányzat lát benne fantáziát, mint korábban. A szervezők idén együttműködnek a Belügyminisztériummal is: ők a bűnmegelőzés, a gyermekvédelem és a katasztrófavédelem fejlesztése terén látnak lehetőségeket a szomszédünnepben, amely eredetileg maga is egy közcélú párizsi szerveződésből nőtte ki magát: a kilencvenes évek elején a francia főváros 17. kerületében segítőhálót hoztak létre, hogy a betegeket, időseket, magányosan élőket vagy a kisgyerekes családokat támogassák fuvarozással, bevásárlással vagy egyszerűen csak egy karácsonyi látogatással. 1999-ben ebben a kerületben tartották az első szomszédünnepet, amely 2000-ben vált országos eseménnyé Franciaországban, és gyorsan elterjedt Európa számos más országában is.