A slam poetry költészet – ez biztos!

Vasárnap jön az első Országos Slam Poetry Bajnokság, a térképen Mavrák Katalinnal, a Slam Poetry Budapest Egyesület elnökével helyeztük el a műfajt.

– Gyorsan essünk túl a kötelező körökön: honnan indult a slam poetry?
– Az őskorig, vagy a dalköltészetig nem mennék vissza, de a közvetlen előzmény az amerikai spoken word irányzata: ez egy olyan költészeti forma, amely keveredhet a zenével, a színházzal és a tánccal is. Ennek kezdtek esteket szervezni az 1970-es években, de versenyről még szó sem volt. 1984-ben aztán jött Marc Smith – neki köszönhető a slam kifejezés –, ő alakította ki a mai formáját.

– És hogy Került Magyarországra?
– Petrányi Zsolt találta ki az új évezred első éveiben, hogy ezt el kellene hozni Magyarországra is, ami aztán abba torkollott, hogy 2006 februárjában, a Budapest Slam 1-en valóban költők és rapperek párbajoztak. 2007 februárjában pedig a Műcsarnokban rendezték a Budapest Slam 2-t, már nemzetközi keretek között. Azt az estet Stráhl Katalin szervezte, aki azóta is szervezője a hazai slamnek. Mindennek olyan hatása lett, hogy 2007 végére összeállt egy kisebb budapesti csapat, hogy rendszeres slameket szervezzenek.

Az Egyesült Államokban a Poetry Slam Inc (PSi) szervezésében zajlik az országos bajnokság, minden évben máshol, tavaly Bostonban, idén meg Charlotte-ban volt. – Ezt Marc Smith nem szereti, szerinte túlságosan intézményesült formában működik, pedig sokáig volt elnöke a PSi-nak – mondta el Stráhl Katalin, a Slam Poetry Budapest Egyesület alelnöke. – Smith Chicagóban minden hét vasárnapjára szervez slam-estet, az Uptown Poetry Slamet a Green Mill Jazz Clubban, az ő teamje (SpeakEasy Ensemble) nem is szokott nevezni az országos versenyre.

Stráhl szerint ez családias hangulatú hely, a közönség pedig nagyon interaktív. – New Yorkban négy nagy slamklub van, köztük a legendás Nuyorican Poets Cafe, illetve Bob Holman helye, a Bowery Poetry Club. A közönség viszont átfedésben van egymással, tehát aki az egyik klubban előfordul, az előfordul a másikban is.

Európából leginkább Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Csehország és Szlovákia található meg a slamtérképen, Németországban például nagyon kedvelik a stand up felé hajló stílust is. – A mi szempontunkból viszont most az Antwerpenben december 13. és 16. között zajló versenyre koncentrálunk, hiszen 18 országból érkezik országos bajnok, napközben pedig workshopokat tartanak, és a mi győztesünk is ott lesz – tette hozzá az alelnök.

– Vasárnap este rendezitek az első Országos Slam Poetry Bajnokságot. A megmérettetés előtti utolsó hír, hogy hétfőn alakuló ülése volt a Slam Poetry Budapest Egyesületnek.
– Még 2011 tavaszán találtuk ki az egyesületalapítást, és az év őszére be is akartuk jegyeztetni, volt alapító közgyűlésünk, alapító okiratunk, beléptek a tagok, mindent megszavaztak, az elnökséget is, Stráhl Katalint és Németh Pétert (Zeek) alelnöknek, Szabó Sárát ügyintézőnek, engem pedig elnöknek. Amikor először beadtuk a bejegyzési kérelmet, 32 hibás pont miatt dobták vissza, aztán már csak nyolc hibás pont miatt, közben jött a névhasználati probléma, de végül sikerült engedélyt kapnunk, hogy használhassuk a Budapest nevet, viszont az is későn érkezett meg. És most 2012 ősze van. Hétfőn újragyűltünk, mindent újra megszavaztunk, minden egyben van, úgyhogy együtt reménykedünk a harminc tagunkkal.

– Miért jó az intézményesített slam poetry?
– Egyrészt, hogy legyen egy központi szerv, ami összefogja az egészet: legyen kihez fordulni slammerek ügyében, bármivel kapcsolatban, illetve hogy legyen, aki képviseli ezt a művészeti ágat idehaza és külföldön egyaránt. Másrészt így tudunk pályázni pénzre, amiből nagyobb rendezvényeket lehet szervezni.

– Egy az egyben átvettétek a verseny szabályait az Egyesült Államokból, az viszont nyilván akarva-akaratlanul is formálódik az adott országhoz. Miben más ez a műfaj itthon, mint odakint?
– Igen, a szabályok abszolút amerikai mintára működnek, minden versenyzőnek három perce van 15 másodperc tiszteletidővel (ez Amerikában 10 másodperc), közben öttagú zsűri figyel, amelynek egy része most előre meghatározott, ketten viszont a közönségből kerülnek majd ki. A legnagyobb különbség talán abban van, hogy odakint sokkal őszintébbek az emberek: ha valami tetszik nekik, nagyobbat nevetnek, nagyobbat tapsolnak, ha pedig valami nem, akkor megy a lábdobogás, de akár le is küldik a slammert a színpadról. Az előadók, vagyis a slammerek sem merik még elengedni magukat teljesen, de jó úton haladnak, ez kétségtelen. Éppen ezért izgulok azon, hogy milyen előadások fognak születni vasárnap este, és hogy a Csider István Zoltán, Matits István, Petrényi Zsolt trióból és a közönség két önként jelentkezőjéből álló zsűri miként dönt. Nyilván nem hangsúlyozhatjuk eléggé a döntnököknek, hogy a magyar bajnok Magyarországot fogja képviselni Antwerpenben, és a slamnek az a lényege, hogy ha nem is beszélsz az adott nyelven, akkor is megérted. Ehhez pedig kell a jó előadás.

A versenyzők: Simon Márton, Horváth Kristóf (Színész Bob), Áldozó Krisztián (Aldo), Busa Pista, Brownwood Daniel, Szkárosi Endre, Fata Dániel, Gere Mátyás, Kemény „Apóh” Zsófi, Gyukics Gábor, Angyal Gyula, Pálfalvi Norbert, Gábor Tamás (Indiana), Antonovits Bence (Kám4), Kövér András (Kövi), Molnár Péter, Nagy Gábor, Süveg Márk (Saiid), Pion István, Bencsik Ádám (Ponza), Müller Péter, Závada Péter (Újonc), Tengler Gergely (T.G.) és Tonte Renáta. Host: Mavrák Kata (Hugee), Németh Péter (Zeek)

– Vannak elismerések külföldről? Vagy jönnek hozzánk külföldiek?
– Eddig néhány kisebb-nagyobb külföldi sikert értek el magyar slammerek például Berlinben vagy Bécsben, de külföldi sztárok többször megfordultak már itthon, Samantha Thornhillt vagy Bob Holmant mindenképpen említenem kell. De a Mika Tivadarban zajló estjeinken is sokszor vendégeskednek külföldi slammerek, akik a szöveg öröméért érkeznek.

– Látsz-e esély arra, hogy népszerű legyen a slam poetry, mégis művészetet tudjon közvetíteni?
– Én azt látom, hogy Amerikában és Európában is megfér egymás mellett a stand up és a költészet felé tendáló stílus is. Azonban ez abszolút a slammereken és a szervezésen múlik. Minden elképzelhető, de akármennyire sok slam is van a hátunk mögött, most derül ki, hogy merre indulunk. Ez a gárda – slammerestül és egyesületestül – viszont nyilván nem szeretné, hogy ebből stand up legyen. Megélni ebből pedig természetesen nem lehet. A Slam Poetry Budapest Egyesület mostani alakuló ülésén szuper volt látni, hogy a tagok a tagdíjért cserébe nem elvártak valamit, hanem még tenni akartak azért, hogy mindannyiunknak könnyebb legyen.

– A műfaj népszerűsége nyilván a műfajok keveredésének is köszönhető: befogadta a rap, befogadta a színház és befogadta a költészet is. Merre lehet még nyitni?
– Sokáig aggódtam, hogy azt fogják gondolni, ez rap, de ez az aggodalom szerencsére mára értelmetlenné vált. Az pedig biztos, hogy ez a költészet egyik ága, amit elő kell adni. Nyitni viszont inkább a műfaj megjelenésének helyszíneiben szeretnénk, többször eljutni egyetemekre, gimnáziumokba, több workshopot tartani, és annak a megmutatása volna a legfőbb cél, hogy a költészetet igenis lehet szeretni. Mert a slam poetry egy olyan csatorna, amivel közelebb hozható ez az irodalmi műfaj olyan emberek számára is, akik amúgy nem vennének a kezükbe verseskötetet.

Magyar Slam Poetry Tízparancsolat

Költészetnapi slam poetry-dömpingünkért ide érdemes kattintani.

Pálfalvi Norbert, Horváth Kristóf, Szkárosi Endre, Simon Márton, Gábor Tamás / Indiana, Nagy Gábor, Molnár Péter, Gere Mátyás, Fata Dani, Tengler Gergely / T.G., Angyal Gyula, Antonovits Bence / Kám4, Áldozó Krisztián / Aldo, Bencsik Ádám / Ponza, Brownwood Daniel, Gyukics Gábor, Kemény „Apóh” Zsófi, Kövér András / Kövi, Müller Péter, Pion István, Süveg Márk / Saiid, Tonte Renáta, Závada Péter / Újonc