A musical zeneszerzői, Benny Andersson és Björn Ulvaeus, az ABBA svéd popegyüttes tagjai, miután pontot tettek könnyűzenei pályafutásuk végére, a színház világa felé vették az irányt, és muscialírásra adták a fejüket. 1983-ban az Abbacadabra című darabbal debütáltak Elaine Page főszereplésével. Később, miután már mindent elmondtak magukról, új sztori után néztek. Tim Rice szövegíró, Andrew Lloyd Webber alkotótársa régóta tervezte, hogy „hidegháborús musicalt" írjon. Az amerikai és szovjet rivalizálás jó kiindulási pontnak bizonyult: szimbólumértékű hidegháborús helyzet volt az 1972-es reykjavíki sakkvilágbajnoki döntő Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij között. Végül az abbás fiúk és Tim Rice törekvései találkozásából született meg a Chess (Sakk) című musical.
Hogy lesz a sport a politika eszköze, a nagyhatalmak pedig hogyan tesznek szert lépéselőnyre a sportolóik által elért eredményekből – a két világrend szembenállása emberi tragédiák sorát szüli. A hetvenes évek végén egy amerikai–szovjet sakkvilágbajnoki mérkőzésen keresztül válik láthatóvá a két nagyhatalom közti versengés. A musical egy szerelmi négyszög története is, a sakkvilágbajnoki mérkőzés közepette nagyhatalmak játsszák ki egymás ellen lehetséges lapjaikat az olaszországi Meranóban, majd Bangkokban. A főszereplő amerikainak, Frederick Trumpernek magyar születésű, de Nagy-Britanniában felnőtt szekundánsa, Florence Vassy a szeretője. Florence édesapját valószínűleg az oroszok hurcolták el az 1956-os budapesti forradalom idején. (Egy kis sakktörténeti adalék: 1956-ban az akkor tizenhárom éves Robert Bobby Fischer és Donald Byrne New Yorkban ült egy asztalhoz. Azt a játszmát a mai napig a világ tíz legnagyobb sakkpartija között tartják számon.)
A nyomásgyakorlás musicalje és 1956
Florence magyar származása és az ötvenhatos forradalom rémképei többször visszatérnek a darabban. A lány viszont váratlanul beleszeret az ellenfél szovjetbe. A két szerelmes mindent felborít: Anatolij Florence unszolására az angol követségen keres menedéket. Elhagyja hazáját, a következő versenyen már új hazája színeiben ül táblához. Anatolijnak azzal kell szembesülnie, ha nyer, megöli szerelme börtönben ülő apját. Még felesége is feltűnik, akit az oroszok hozattak a thaiföldi mérkőzésre, hogy jobb belátásra bírja férjét, és térjen vissza szovjet földre. Belátja, hogy le kell mondania szerelméről és arról, hogy egy demokratikus ország polgára legyen. Győz, de visszatér a Szovjetunióba. Florence apját ennek fejében, ha még életben van, elengedik. Florence a darab végén döbben rá arra, hogy a magyar haza „itt dobog bennem, mint egy élő szív”.
