Frankfurti Könyvvásár: nem csak a gulyás

A sztereotípiáktól akart elszakadni a Frankfurti Könyvvásár magyar bemutatkozása, ami nemcsak irodalmi, de gasztronómiai értelemben is sikerült.

A németre már lefordított és Frankfurtban bemutatott művek között több történelmi regény is előfordul – többek között Polcz Alaine és Bánffy Miklós tollából –, ami meg is felel a kortárs trendeknek, és Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója szerint az új magyar könyvek is jó eséllyel találnak majd fordítóra és kiadóra a vásár után. Mostanában népszerű a történelmi regény, ezért is számíthat nagy érdeklődésre Bánffy Miklós Erdély-trilógiája, amelynek első kötetét (Megszámláltattál...) mutatták be a Frankfurti Könyvvásáron. A klasszikusok közül Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvének német kiadása is szerepelt a vásáron.

– Ezek a művek mind a magyar történelemről szólnak, ráadásul úgy, hogy mind a két a regénynek erdélyi kiindulópontja van. Polcz Alaine nagyszabású asszony-regénye arról szól, hogy mit kellett átélnie egy fiatal kolozsvári magyar nőnek a háború miatt, Bánffy hatalmas freskójának középpontjában pedig az I. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia áll. Ilyen értelemben a közelmúlt magyar történelmét is elvittük a német közönség és kiadók közé. Szerettük volna, ha megismerik ezt a történelmet, és azt, hogy Magyarország nem csak a jelenkori határok között értelmezhető. Ezeknek a műveknek nagyon pozitív volt a visszhangja. Mivel a történelmi regény műfaját most kezdik újra felfedezni, nagy esély van rá, hogy siker lesz – mondta a főigazgató.

Hatalmas történelmi ismeretanyagot mozgat a török kori Pécsett játszódó Török tükör, Horváth Viktor regénye is, amely az Európai Unió irodalmi díját nyerte el idén, és amelyet szintén sikerrel mutattak be Frankfurtban. A díjat újonnan feltűnt szerzők kapják évről évre. Lehetőséget kapott több más, németre még le nem fordított kötet is, például Hamvas Béla, Márton László és Tóth Krisztina kötetei. Hatos Pál a fogadtatás alapján azt is reméli, hogy mind a hat újonnan bemutatott, németre még le nem fordított kötet számíthat német fordítóra és kiadóra, ahogy a gyerekkönyvek is.

A kiemelt megjelenés mindenképpen jó lehetőséget jelentett. Frankfurtban 1999-ben volt díszvendég Magyarország, és azóta is nemzeti standdal jelenünk meg, ez azonban nem feltétlenül elég a sikerhez. – A könyvvásáron 120 ország 7500 kiállítója mutatkozik be. Ha csak ott ülünk a standon, kevésbé leszünk sikeresek, mintha mindenféle programmal igyekszünk felhívni magunkra a figyelmet. A vásár méretei is indokolták, hogy több fórumon legyünk jelen – mondta el Hatos Pál.

Ezért is fontos, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Publishing Hungary program révén jóval gazdagabb programmal mutatkozhatott be Magyarország, mint a korábbi években. Nemcsak a magyar standon voltunk jelen, hanem részt vehettünk a fesztivál nemzetközi platformjain, a könyvdizájn kiállításon, és a Hotlisthez (a német független kiadók köteteiből álló tízes sikerlista) kapcsolódó felolvasáson is. A listára közönségszavazatok alapján került fel a Frankfurtban szintén bemutatott Anyakép amerikai keretben című Vajda Miklós-regény.

A hangsúlyosabb, láthatóbb megjelenés és az újszerűség iránti igény motiválta a szervezőket arra, hogy Mautner Zsófia gasztronómiai újságíró segítségével gasztronómiai része is legyen a bemutatkozásnak. – Biztosak vagyunk benne, hogy a közönség ma már a kultúrának, az olvasásnak a kiszélesedett értelmére kíváncsi. A gasztronómia Németországban is egyre inkább kulturális kérdésként jelenik meg. Mautner Zsófia nagyon nagy sikerrel mutatott be hagyományos magyar ételeket, persze a saját modern módján, és közben elmagyarázta, milyen széles a magyar konyha palettája. A magyar gasztronómiáról még mindig sokaknak csak a gulyás jut eszébe külföldön. Igyekeztünk megmutatni, hogy ezzel szemben a magyar gasztronómia gazdag, sokszínű, kortárs kontextusban is alkalmazható. Ahogy Bartók újraértelmezte a magyar népdalt, visszatérve az ősi forrásokhoz, úgy a gasztronómiában is meg kell tennünk ezt a lépést – vélekedett a főigazgató.

Hatos Pál szerint itt az ideje, hogy a magyar könyvet és a magyar kultúrát végre saját jogán ismerje meg a közönség. – Ezért szerettünk volna komplex fellépéssel jelen lenni Frankfurtban. Úgy gondoltuk, a kultúrát az összes komponensén keresztül szeretnénk bemutatni, mert a végső célunk, hogy a magyarság jó hírneve jusson el a nemzetközi közösségbe, függetlenül műfajoktól, szektoroktól, minden más szemponttól. Szerettük volna, hogy minél hatásosabban, érthetőbben megmutassuk ezt a nagy egészet azoknak, akik csak paneleket ismernek velünk kapcsolatban, vagy semmit nem tudnak róluk. Egy ilyen vásár, ahol több tízezer ember és sok véleményformáló is megjelenik, alkalmas arra, hogy az előítéleteket eloszlassuk.

A frankfurti programot a Balassi Intézet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével és a Collegium Hungaricum Berlinnel közösen szervezte. A Publishing Hungary program keretéből 10 millió forint állt rendelkezésre a programok megszervezésére.