Mexikóban a valóság még ennél is kegyetlenebb

Oliver Stone a drogháborúk brutalitásáról, kábítószerrel való viszonyáról nyilatkozott lapunknak. Interjú, kritika, filmcsokor.

Oliver Stone Magyarországi tartózkodása rövidre sikerült, így az országból sokat nem látott, de a mesterkurzuson elmondása szerint okos, érzékeny, jó kérdéseket tettek fel az érdeklődők. A magyar filmet nem ismeri annyira, de a Mephistót például látta. A rendezővel készült interjúnk mellett megkritizáltuk a legújabb, Vadállatok című filmjét, és összegyűjtöttük Oliver Stone legjobb alkotásait is (lásd lejjebb).

– A Vadállatokban ismét visszatér a drogfogyasztás és drogkereskedelem témaköréhez. Korábban az Éjféli expressz Oscar-díjas forgatókönyvét és A sebhelyesarcút is ön írta, utóbbi idején hagyott fel a kokainfogyasztással, s ez inspirálta a forgatókönyvet. Esetleg a Vadállatokban is van bármilyen személyes élményanyag?
– Nem, semmi ilyesmiről nincs szó. Itt marihuánáról van szó alapvetően, de semmilyen kábítószerrel nem élek, amióta leszoktam a kokainról. Abban sem süllyedtem el túl mélyen a függésben.

– Miért tért most vissza a drogkereskedelem témájához?
– Don Winslow 2010-ben írta meg az eredeti regényt, amely hat figuráról szólt. Tudja, a történelem alapvetően hatalomról és pénzről, kapcsolatokról és változásokról szól. A történetem szólhatna kutyafuttatásról vagy szőlőtermesztésről, de az illegális marihuánatermesztés és -kereskedelem egyre jobban növekszik, legalábbis Kaliforniában. Ezért választottam a mexikói drogkartellek és a kábítószer világát a Vadállatok témájául.

– Korábban említette, hogy a Vadállatok hipotetikus fikció. Mit gondol a forgatás óta eltelt mexikói erőszakhullám fokozódásáról?
– Ezt egy mexikóitól kellene megkérdeznie, mert a filmet Dél-Kaliforniában forgattuk, ezért fogalmaztam korábban úgy, hogy a Vadállatok tulajdonképpen hipotetikus fikció. De kétségtelenül vátesziek a benne láthatók, s a valóság még ennél is kegyetlenebb, ahogy a híradásokból láthatjuk. Realisztikus akartam lenni az ábrázoláskor, s mivel kegyetlen a délen zajló háború, erőszakos a filmem. A drogháborúk régóta zajlanak, s miattuk nyomás nehezedik az Egyesült Államokra is, hogy be tudjon avatkozni.

– Egyszer azt nyilatkozta, hogy véget nem érő beszélgetést folytat a történelemmel. Áttekintve életművét, ezt nem is vonom kétségbe. Van még olyan esemény vagy szereplő, amelyről filmet szeretne készíteni?
– Nem mondhatom meg, mert ha elárulnám, akkor meg kellene, hogy öljem (nevet). Most fejezem be új dokumentumfilmemet, amelynek címe Quiet! The Untold History of the United States (Csendet! Az Egyesült Államok el nem mesélt története). Ez a legnehezebb dolog, amit valaha csináltam. Négy éve készítem a Showtime tévécsatornának, és tíz, filmenként egyórás tévéműsor lesz belőle, ami majd novembertől kerül adásba. Október végén megjelenik könyv változatban is, amit Peter Kuznickkal írtam. A könyv és a tévésorozat a XIX. század végétől követi nyomon az USA világhatalommá válását az Obama-adminisztrációval bezárólag. Utóbbiról viszont önmagában nem fogok filmet készíteni, ahogy tettem 2008-ban a W. -vel, George W. Bushról.

Bónuszként számba vettük a legjobb Oliver Stone-filmeket:

A szakasz

1986-ban készült el Stone vietnami háborúról szóló első mozija, amelyben Charlie Sheen zöldfülűként csöppen a háború szörnyűségeibe. A nagy kasszasiker mellett végül négy Oscar-díjat, köztük a legjobb film díját elnyerő moziban sztárrá vált Tom Berenger, Willem Dafoe és Charlie Sheen is. Stone pedig elnyerte első rendezői Oscar-díját, ami immár a második akadémiai elismerése volt az Éjféli expressz forgatókönyv-Oscarja után.


Tőzsdecápák

Váratlan húzás volt Stone részéről, hogy elmenjen a Wall Streetre és a tőzsde világáról készítsen mozit, de Charlie Sheen mellett volt egy aduja, Michael Douglas pedig élete egyik legjobb szerepéért elnyerte a hőn áhított Oscar-díjat. A „kapzsiság jó” mottó a filmtörténet egyik vitathatatlan aranyköpése lett, s mozi pedig tisztességes sikert ért el a pénztáraknál is. Kultusza utóbb alakult ki a mozinak, s mondanivalója különösképpen mostanság értékelődött fel.


Született július 4-én

Mindenki frászt kapott, amikor Oliver Stone úgy döntött, hogy második vietnami háborús mozijához Tom Cruise-t szerződteti a főszerepre, aki tolókocsis veteránként nem éppen a sármos énjét mutatja meg. Ron Kovic megtörtént esete viszont elnyerte a közönség és a kritikusok tetszését is: Stone jutalma második rendezői, összességében harmadik Oscar-díja, Cruise-t pedig végleg komoly színészként is elfogadták a szépfiú skatulyája után. És nem utolsósorban a mozi tisztességes kasszasiker is lett.


JFK - A nyitott dosszié

A rendező egyik legnagyobb vállalása volt 1991-ben a Kennedy-gyilkosságot és a merényletet övező összeesküvés-elméletek feldolgozása. A JFK – A nyitott dosszié az akkoriban csúcson lévő Kevin Costner jutalomjátékát hozta, s a stáblistán igazi sztárparádé köszön vissza. Bár a JFK háromórás politikai mozi, mégis hatalmas kasszasikert lett, s számos Oscar-jelöléséből kettőt (operatőr, vágás) díjra is váltott.

Korábbi filmtörténeti csokrainkért katt ide sebtiben!