A szekszárdi, bajai, pécsi múzeumok, valamint a debreceni Déri Múzeum anyagából válogatott kiállítás legrégebbi tárgya egy 13. századi fali csempe, többségében azonban az 1796-tól 1925-ig tartó Kádzsár-korból származó relikviák, kerámiák, fegyverek, szőnyegek, réz- és zománcműves remekek, festmények kerülnek a tárlókba – mondta Szőts Zoltán, a Völgységi Múzeum igazgatója.
A tárlat legértékesebb darabjai között a muzeológus egy 19. századi, láncszemenként készített páncélzatot, valamint egy ugyanebből a századból származó edénykészletet említett, mindkettő Déri Frigyes gyűjteményének része. Emellett megjelennek a kiállításon a török hódoltság korából eredő perzsa kerámiák is, amelyek szekszárdi és bajai ásatásokon kerültek elő. A tárlat – amely a Völgységi Múzeum a világ nagy kultúráit bemutató sorozatának állomása, egyben a Múzeumok Őszi Fesztiváljának bonyhádi nyitó rendezvénye – korabeli újságcikkeken keresztül abból is ízelítőt ad, hogy milyen képet alkotott az akkori Perzsiáról a hazai sajtó.
A kiállítás az ismert orientalisztikai érdeklődésű műgyűjtők, Déri Frigyes (1852–1924) és Zsolnay Miklós (1857–1922) munkássága mellett felhívja a figyelmet Wosinsky Mór (1854–1907) perzsa kollekciójára is. Az elsősorban őskorral foglalkozó régész egy 1895-ös közép-ázsiai utazásáról tért haza – a ma a róla elnevezett szekszárdi múzeumban látható – bokharai gyűjteményével, amelyből egy réztálat mutat be a Völgységi Múzeum perzsa tárlata.
