Kertész Imre abbahagyta

Kertész Imre lezárta irodalmi munkásságát, életműve iratanyagát pedig Németországnak adta, mondván a németek a magyaroknál jobban megértik.

A Berlinben élő Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre nem szeretne többé írni – erről a Der Spiegel című hetilapnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy csütörtökön Berlinben megnyitják a Kertész Imre-archívumot. A Berlini Művészeti Akadémián a Kertész-életmű mintegy 35 ezer oldalnyi anyagából állítottak össze archívumot, amelyet november 15-én nyitnak meg a tudományos kutatások előtt.

A 83 éves író a német hírmagazinnak elmondta: nagy öröm és megkönnyebbülés számára, hogy elkészült az archívum, hiszen jó kezekbe került az életműve. Arra a kérdésre, hogy miért Németországban helyezte el iratanyagát, elmondta: „Úgy érzem, itt jobban megértenek, mint a hazámban, Magyarországon. Ott a legnagyobb jóakarattal sem lehetne úgy megőrizni az anyagot, mint Berlinben, ahol évek óta élek”. Megjegyezte, a sors útjai kifürkészhetetlenek, túlélte Auschwitzot, most pedig Németországban „mentik meg” munkásságát.

Kertész Imre látogatása a Bundestagban 2007-ben, Angela Merkel kancellár kíséretében. „Úgy érzem, itt jobban megértenek, mint a hazámban, Magyarországon.”

Fotó: Europress/AFP/Axel Schmidt

Azzal kapcsolatban, hogy Parkinson-kórja mellett tud-e még írni, elmondta: a betegség megnehezíti az írást, de nem ez a probléma. „Nem szeretnék már írni. Az életmű, amely oly szorosan kötődik a holokauszthoz, számomra lezárult. Ha sikerült, ha nem” – mondta.

Írásait már 2001 óta digitalizálják

Az archívumban őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését. Az anyag egy része még 2001-ben került a Berlini Művészeti Akadémiához, ezt időközben mikrofilmre vették és digitalizálták. Az anyag egy jóval nagyobb részét pedig 2011-ben vette át az intézmény. A naplókból a tervek szerint a Rowohlt kiadónál jelenik meg kötet.

Csütörtökön az archívum megnyitása alkalmából felolvasóestet tartanak a német főváros központjában, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában álló akadémiai székházban, s kéziratokat és más dokumentumokat felvonultató kiállítást nyitnak meg, a tervek szerint a szerző jelenlétében. Kertész Imre ezzel kapcsolatban elmondta: nagyon reméli, hogy el tud menni az eseményre, de ez a betegségétől függ. „Az egész életem kaland” – mondta.

A kínai Aj Vej-vejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt – írót, zenészt, képzőművészt, filmest – összefogó Berlini Művészeti Akadémia 2003-ban választotta tagjai közé Kertész Imrét. A magyar tagok között van még mások mellett Kurtág György, Eötvös Péter, Esterházy Péter és Nádas Péter is. Az intézmény élén hat évig (1997–2003) magyar író, Konrád György állt.