MMKA: fogd a pénzt és fuss?

Többrendbeli hűtlen kezelés, 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány okozásának gyanújával folyik nyomozás a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) körüli ügyekben.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése nyomán áprilisban indult rendőrségi nyomozás a filmszakma korábbi fő pénzelosztó szerve, a márciusban megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) körüli ügyekben, mintegy 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány okozása, többrendbeli hűtlen kezelés és annak kísérlete gyanújával. Emlékezetes: a februári „fapados” filmszemlén a Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ), élén Tarr Béla rendezővel a szakmai önkormányzatiság, a pluralizmus, és sokszínűség letétmenyeseként éltette a milliárdos adósságokat felhalmozó MMKA-t, és tiltakozott a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) felállítása ellen, mondván: ekként a filmszakma „demokratikus szakmai önrendelkezése” sérült. A filmalap mindenesetre az MMKA 11-12 milliárdos adósságát átvállalta.

A nyomozásról hírt adó Átlátszó oknyomozó portál múlt héten arról számolt be: a „Kehi vizsgálata szerint” – amely 2011-ben világította át az MMKA-t – az állami filmfinanszírozásért felelős közalapítvány 2006 és 2010 között több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul. Törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett – ezt korábban az Állami Számvevőszék is kifogásolta, ám hiába –, miközben az alapítványi vezetők tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd „felelősségre vonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől, amit a kormány idén meg is szüntetett”.

Az MMKA több mint egymilliárd forintot fizetett ki érvénytelen pályázatokra, több mint 100 millió forintot pedig úgy, hogy az adott feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárást kellett volna kiírnia. Az MMKA vezetői közül egyébként többeket jogsértő módon, színlelt szerződésekkel foglalkoztattak. Volt olyan is, aki több cégén keresztül egyszerre számlázott az MMKA-nak. Az MMKA az önmagukban életképtelen gazdasági társaságait is olyan közpénzből támogatta, amelyet a filmszakmára kellett volna fordítania. A 2006–2010-es időszakban az MMKA 3,7 milliárdot szabálytalanul használt fel, emellett a banki finanszírozási konstrukcióból adódó hitelállománya 2010 végén már 5,1 milliárd volt. A feltárt visszásságok a volt kultuszminiszter, Hiller István felelősségét is felvethetik.

Utóbb kiderült: az Átlátszó oknyomozó portál leleplező cikke nem a Kehi jelentésén alapult, hanem feltehetően annak a külsős cégnek a vizsgálatán, amit még az MMKA utolsó elnöke, Kőrösi Zoltán rendelt el. A Kehi-jelentések ugyanis döntés-előkészítő dokumentumnak minősülnek, ezért korábban az adatvédelmi törvény, jelenleg pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján tíz évig nem nyilvánosak. A Kehi ugyanakkor megerősítette: a közzétett adatok „összességében” megfelelnek a valóságnak.

Tartozásban bajnok volt a közalapítvány

Korábban megírtuk: az MMKA banki finanszírozási gyakorlata – a filmek magas kamatú banki kölcsönből készültek, az állami pénzek pályázati támogatásként ennek törlesztésére mentek el – törvénytelen volt, állami támogatást ugyanis még a szocialista kormány idején sem volt jogszerű hitelkamatok törlesztésére fordítani.

Mint ismert, korábban három hitelező bank is perelte – bár ennél is több pénzintézetnek tartozott – az MMKA-t, amely több mint 6,3 milliárd forinttal volt adós. A filmszakma megújításáért felelős kormánybiztos, Andrew G. Vajna szeptemberben elmondta: az MMKA összes adóssága 11-12 milliárdra volt tehető – a közalapítvány tartozott a produceri cégeknek, a Magyar Filmuniónak, az artmoziknak és az artfilmek forgalmazóinak is. A törlesztés a filmalapra maradt.