A Google által feltett könnyed és általában igen szellemes grafikákból – amit doodle-nak is becéznek – egész gyűjteményt találhat a kíváncsi olvasó, a rajzok 1998 óta gyűlnek, amikor is a cég két alapítója, Larry Page és Sergey Brin ilyen rendhagyó megoldással fejezte ki rajongását a Burning Man fesztivál iránt. A grafikák készítéséért felelős csapat ez idáig ezernél is több alkotást tudhat magáénak. Az aktuális doodle kiválasztása csapatmunka eredménye, a közös ötletelés során a cég alkalmazottai mellett a felhasználók is labdába rúghatnak beküldött javaslataikkal. A grafikák ráadásul igazodnak a helyi sajátosságaihoz is, nem ugyanazzal a logóval találkoznak ugyanazon a napon az egyes országok internetezői.
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, és ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki.
1923-ban, két hónap alatt készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. A zenei nevelésnek kiemelt fontosságot tulajdonító Kodály gyermekkarok számára is komponált műveket. A Háry János daljáték (1925–27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938–39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amszterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötvenéves jubileumára.
