A szocializmusban elhurcolt papok és vértanúk relikviáit bemutató tárlaton megtekinthető többek között Zadravecz István ferences szerzetesnek a lágerben kenyérbélből gyúrt és cipőkrémmel színezett rózsafüzére, Romzsa Tódor görögkatolikus vértanú püspök sálja, a pálosok titkos cserkésztáborozásáról készült napló, Bulányi György – akit az ötvenes évek elején összeesküvés miatt életfogytig tartó börtönre ítéltek – latin nyelvű olvasókönyve, Endrédy Vendel, zirci ciszterci főapát börtönben hajtogatott mértani alakzatai, közölte az MTI-vel a veszprémi múzeum.
Pilipkó Erzsébet, a kiállítás kurátora hozzátette: bemutatják a II. világháborúban szovjet hadifogságba esett Balogh István tábori lelkész bőröndjét; Szerednyei János bankjegyeit, melyeket a hazatérés reményében őrzött a vorosilovkai szénbányákban; a tíz évet szovjet büntetőtáborokban raboskodó Olofsson Placid atya dobozkáját, melyben az oltáriszentséget őrizte a fogság éveiben; és Patrik József a vorosilovkai szénbányákból hazahozott bányászlámpáját. Ő is azoknak a papoknak az egyike, akik elkísérték híveiket a szovjet lágerek poklába: 1945 januárjában önként követte a vorosilovkai szénbányákba a Rátkáról málenkij robotra elhurcolt sváb lakosokat.
A kiállítás része az oltáriszentség-tartó Galambos János misefelszereléséből, a Chira Sándor görögkatolikus püspök titokban bemutatott liturgiáihoz szánt kenyérkockák, Aczél László Zsongor atya sziklatáborbeli naplója, Kovács Ferenc Imre atya kerékpárkormányra helyezhető rózsafüzére, a titkos fogadalmakhoz használt régi pálos habitusdarab, egy írógép, melyen a pálosok titkos iratai készültek, a börtönben villanydrótból készült rózsafüzér, valamint Nagy Ferenc atya kistarcsai csajkája és a titokban végzett misézésének a kellékei, melyek egy gyufásdobozban elfértek.
Érdekes darabja a tárlatnak Mécs László misefelszerelése (kehelyként egy nyeletlen kanál szolgált), Pálos Antal emlékezetből leírt misekönyve (a börtönbeli misézések egyik kelléke), Lénárd Ödön atya börtönzacskója és keresztje, utóbbit fogkeféből készítette. A kommunista diktatúra egyik fő jellemvonása volt a vallás kíméletlen üldözése: a rendszer pontosan kidolgozott tervek szerint fosztotta meg az egyházat anyagi javaitól, majd egyesületeitől, társadalmi szervezeteitől s végül karitatív és kulturális intézményeitől – idézi fel a kort a múzeum közleménye.
