„Régi mondás, hogy Athénba nem szabad baglyot vinni. Érdemes-e Rómába művészetet hozni?” – tette fel a kérdést megnyitóbeszédében Balog Zoltán, rámutatva, hogy az évad első kiállítására olyan ritka műtárgyak érkeztek, amelyekből talán Budapesten több van, mint Rómában. „A szecesszió világkultúra volt, amelyben a francia, angol, osztrák, olasz és magyar művészet ugyanannak a szövetnek a különböző szálait képviselte” – hangsúlyozta a miniszter.
Mint kiemelte, az igazi művészet világosságot gyújt a fejekben és a szívekben. „A kiállítás darabjai többek, mint tárgyak, mivel belülről világítanak. Fontos ellenpontjai annak a sötétnek, amely beborította a Colosseumot. Ezek az igazi fények, Magyarország fényei, ez az igazi Magyarország, erre vigyázunk, ennek van jövője! Győzzön a kultúra Magyarországon és Olaszországban is!” – fogalmazott arra utalva, hogy a holokauszt emléknapján, január 27-én Rómában lekapcsolták a Colosseum világítását a Jobbik elleni tiltakozásul.
Csodálatos válogatásnak nevezte a kiállítás anyagát a megnyitón ugyancsak felszólaló Claudio Parisi Presicce, a Capitoliumi Múzeum igazgatója. A Róma városát képviselő Carmine Lamanda gazdasági főtanácsos megelégedését fejezte ki, hogy Magyarország „az olasz fővárost ajándékozta meg a rendkívüli kiállítással”. A Capitoliumi Múzeum időszaki kiállításokat vendégül látó termeiben rendezett tárlat megnyitóját nagy érdeklődés kísérte mind a római magyarok, mind az olaszok részéről.
Az IMM szecessziós gyűjteményéből rendezett tárlatot Róma legtekintélyesebb múzeuma látja vendégül. A kerámia- és üvegtárgyak, valamint szövött és csomózott textilek, ötvöstárgyak a szecesszió virágkorának, a 19. század végének és a 20. század elejének technológiai és művészeti újításait mutatják be.
A kiállítás első termében az 1900-as párizsi világkiállítás főbejáratát díszítő kerámiafríz egyik eleme és egy 1899-es, szőlőmotívummal díszített Zsolnay-váza látható. Az IMM gyűjteményéből Louis Comfort Tiffany, René Lalique, a Daum fivérek és Émile Gallé műhelyeiből kikerült munkák is érkeztek. A magyar alkotások között szerepelnek Vaszary János kárpitjai, Rippl-Rónai József kerámiái és a pécsi Zsolnay-gyár remekei. A tárlat április 28-ig lesz látható Rómában, majd május közepétől a budapesti közönség is találkozhat vele az Iparművészeti Múzeumban.
