BMC: magyar Carnegie Hallról álmodnak

Először a Modern Art Orchestrát hallhatja majd a közönség Budapest új zenei központjában. Kortárs, de még klasszikus felhozatal a BMC-ben.

rKissNelli
2013. 02. 26. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapest első akusztikus kamarazenei terme, Eötvös Péter 21 éve működő intézete és a világ legnagyobb Mahler-gyűjteményét is magába foglaló, közel százezres állományú zenei könyvtár is helyet kap az új Budapest Music Centerben. Március 23-án a Modern Art Orchestrát hallhatja a közönség a dzsesszklubban, ezzel nyit  majd a ház. A tervek szerint az egész év a megnyitó jegyében telik majd: a 350 főt befogadó kamarateremben, a dzsesszklubban, de még a könyvtárban is koncerteket tartanak majd.

Az új budapesti zenei központ szakmai alapjait már régen lerakta a Gőz László vezette BMC. A céget nehéz lenne megkerülni, ha az elmúlt húsz év kortárs-komolyzenei történéseiről beszélünk: olyan világhírű kortárs zeneszerzők kiadója, mint Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter. A BMC lemezkiadóként, koncertek és zenei kurzusok szervezőjeként is számtalan saját produkciót hozott létre. Zenei információs központjukat és zenei könyvtárukat 17 éve működtetik, korábban a kiadó irodájában és bérlakásokban, márciustól pedig az új házban. Gőz László elmondása szerint a lemezkiadást egyértelműen felváltja az internetes megjelenés, már csak néhány korongot terveznek kiadni. A fizikai lemezkiadástól való búcsúzásuk szépen sikerült, ha arra gondolunk, hogy az általuk kiadott lemez, Ligeti György kórusműveinek albuma idén a Grammy-díjért is versenyben volt. Ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy feladják a hanganyagok elkészítését, de az új anyagok nemsokára már csak letöltéssel lesznek elérhetők.

Magyarországon egyelőre csak kevés koncertterem és színház képes technikai értelemben olyan minőséget nyújtani, mint amilyet az új Budapest Music Center (BMC) kínál majd a közönségnek és a zenészeknek. Gőz László, a BMC igazgatója szerint az új épület méltó társa lehet a Művészetek Palotájának, a pécsi Kodály Központnak és az ősszel megnyíló, felújított Zeneakadémiának. A Budapest Music Centerrel szemben az említettek intézmények mind állami beruházásban épültek, abból újulnak meg, illetve állandó támogatásból élnek. A BMC magánkezdeményezés, a 2,5 milliárdos beruházás költségeihez – egy átcsoportosított európai uniós támogatást kiváltandó – 500 millió forintos rendkívüli támogatással a magyar kormányzat is hozzájárult.

A BMC ötszintes épülete egyszerre lesz a kiadó székhelye, stúdió, könyvtár, vendégház, rendezvényközpont, próba- és persze koncerthelyszín. Most még majdnem mindenütt dolgoznak az épületben, de már látszik, hogy milyen koncepciót követtek a tervezők: a 19. század végén épült házban a hagyományos neoklasszicista külső és a 21. századi belső terek összehangolására törekedtek. A színeket is úgy választották ki, hogy természetes érzetet keltsenek. A fa és a tégla felületeket feketével, fehérrel és szürkével kombinálták. A belső terek akusztikai védelme úgy készült el, hogy akár az összes tevékenység párhuzamosan folyhat, mégsem zavarják egymást.

Eddigi szakmai élete során rengeteg tapasztalatot gyűjtött Gőz László, amit most a ház kialakításánál hasznosít: a jó koncert titka például – még mielőtt egyáltalán a zenéről szó esne –, hogy a hölgyeknek ne kelljen a szünetben a mosdóban sorban állni, és a férfiak időben hozzájussanak a büfé kínálatához. – Több mint húsz évig zenészként, utána pedig húsz éven át koncertszervezőként jártam a világ koncerttermeit, így mind a két szempontból látom, hogy mitől ideális egy helyszín. Voltak mintaértékű helyszínek, mint a párizsi IRCAM, az európai kortárs zene fellegvára, vagy akár a Carnegie Hall, ami a világ zenei életének talán leghíresebb épülete – mondja Gőz László.

A Carnegie Hall visszatérő példa nála, több tradícióját itthon is meghonosítaná. Például azt, hogy az épületet a mindenkori örökösök nem építhetik át, tartalmát nem változtathatják meg és persze nem adhatják el. A legendás Carnegie Hallban található „fotófal” ötletét is átvették, ahol a fellépő hírességről fotókat készítenek, 120 éve. A BMC nevezetessé válható falát egyébként Losonczi Áron találmányából, áttetsző üvegbetonból készítették. Mindebből úgy tűnik, hogy Gőz László legalább száz évre tervez, de egyelőre annak is örülne, ha tizenkét év múlva már bankhiteltől mentesen állna a ház.

A törlesztőrészleteket többek között a rendezvénytermek, stúdiók bérbeadásából, az étterem üzemeltetéséből és a BMC egyéb bevételeiből fedezik majd, de az igazgató reméli, hogy a működésre kapnak majd állami támogatást, hiszen komolyzenei koncerthelyszínként, könyvtárként, zenei információs központként közszolgálati feladatot végeznek. A könyvtár ingyenes, a magyar zenei adatok térítés nélkül elérhetők. A kotta- és hangzóanyag-gyűjtemény mellett itt található majd a világ legnagyobb Mahler-gyűjteménye, Fülöp Péter magángyűjteménye. Itt működik majd az Eötvös Péter alapította Eötvös Intézet is. Gőz László reméli: az intézmények akkor is itt lesznek, amikor ők már nem.

Gőz László szerint a BMC jól beilleszkedik majd Budapest zenei életébe, a Művészetek Palotája (Műpa), a Zeneakadémia, az Operaház mellé, bár a zenei központ fordított úton jött létre, mint ahogy általában a művészeti helyszínek szoktak. – A Művészetek Palotája esetében először az igény született meg egy nemzeti hangversenyközpont létrehozására, aztán az épület, végül a szakemberek kidolgozták a tartalmi koncepciót. Ez is természetes folyamat, de nálunk fordítva történt: annak kerestünk helyet, amit húsz év alatt felépítettünk – mondja Gőz László. – A Müpába minden műfaj befér: a klasszikus zene, a világzene és a pop is. A Zeneakadémia hagyományos klasszikus zenei funkciót lát el. Az Operaház két helyszíne minden zenei igényt kielégít majd. A BMC a klasszikus kamarazenére és a kortárs zenére érzékeny, de még klasszikus vonalat visz – teszi hozzá.

Szerinte a Budapest Jazz Clubbal is jól megférnek majd egymás mellett, mert a dzsesszélet akkor színvonalas, ha minél több klubban zajlik az élet városszerte. Az első, a nagyközönség számára nyitott koncert is a ház dzsesszklubjában lesz: a Modern Art Orchestra zenél itt március 23-án, és már az első hónapban is sűrű lesz a koncertnaptár, a Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertjei közül is többet tartanak a Budapest Music Centerben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.