A csoportos kiállítás húsznál több alkotó közel félszáz munkáját vonultatja fel. Esterházy János életműve és mártíromsága különféle szemléletű, stílusú és változatos technikai megoldású alkotások megformálására késztette a képzőművészeket: a festmények, a zománcképek, a képgrafikai alkotások között egyaránt találni figurális és nonfiguratív, expresszív és szürrealisztikus műveket.
A csütörtöki megnyitón Pápai Lajos győri megyéspüspök és Simon Róbert Balázs győri alpolgármester mond köszöntőt, majd a kiállítást Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke nyitja meg. A mártír politikusra Csehi József, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke emlékezik az eseményen.
Gróf Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, és 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Családjának még a hamvakat sem adták oda.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő a rangos Polonia Restituta posztumusz kitüntetést adományozta Esterházynak. A tragikus sorsú képviselő emlékét számos szobor őrzi. Oroszország 1993-ban rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, Csehország és Szlovákia viszont a mai napig háborús bűnösnek tekinti őt, és nem hajlandó felülvizsgálni az ítéletet.
